Parlamenti osztozkodás

2019. augusztus 28., 17:11 , 970. szám

Végső szakaszához érkezett a Legfelső Tanács augusztus 29-ére kitűzött alakuló ülésének előkészítése. Az elmúlt napokban egyre több részlet látott napvilágot azzal kapcsolatban, kik és miként irányítják majd az új Radát az elkövetkező években.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a parlament alakuló ülését előkészítő csoport úgy határozott, 23 bizottságot hoznak létre az új Legfelső Tanácsban. Közülük 19 vezetését magának szándékozik megtartani a kormányalakításra készülő Nép Szolgája. Így viszont a többi frakciónak mindössze négy bizottság jut: a Szólásszabadság Bizottság; Az Emberi Jogok, a Donyeck és Luhanszk Megyék, valamint a Krími Autonóm Köztársaság Ideiglenesen Megszállt Területeinek Felszabadítása és Reintegrálása, a Nemzeti Kisebbségek és a Nemzetiségek Közötti Viszonyok Bizottsága; az Ifjúsági és Sportbizottság; Ukrajna Európai Uniós Integrációja Bizottság. Ugyancsak ellenzéki irányítás alá kerülhet a Veteránügyi Bizottság.

Dmitro Razumkov, a Nép Szolgája listavezetője, a parlament leendő elnöke az előkészítő csoport hétfői ülése után nem kívánta megnevezni a bizottsági elnököknek jelölt képviselőket, mondván ebben a kérdésben még nincs egyetértés.

A folyosói pletykák szerint a Szólásszabadság Bizottságot a legnagyobb ellenzéki párt, az Ellenzéki Platform – Az Életért frakciójának ajánlották fel. A Hazának jutna az Ifjúsági és Sportbizottság. Az Európai Szolidaritás jelölhetné az Ukrajna Európai Uniós Integrációja Bizottság vezetőjét. Elképzelhető, hogy az emberi jogi bizottság élére a függetlenek ajánlhatnak elnököt.

Artur Heraszimov az Európai Szolidaritás részéről rámutatott, a bizottsági tisztségek elosztása révén a Nép Szolgája összesen 68 bizottsági elnöki, első elnökhelyettesi, helyettesi és titkári tisztséghez jut. Viszont a Hang 13, a Haza és az Ellenzéki Platform – Az életért 11-11, a függetlenek 10 bizottsági tisztségviselővel kell, hogy beérjék. A legrosszabbul az Európai Szolidaritás járna mindössze négy tisztséggel.

Elégedetlen az Ellenzéki Platform – Az Életért is, amely elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényhozás második legnagyobb frakciójaként egyetlen bizottságot kaptak, s annak a hatásköre sem tisztázott végérvényesen. A pártnál ugyancsak nehezményezik, hogy a legkisebb frakció, a Hang szinte minden képviselőjének jutott bizottsági tisztség (összesen 13 tisztséget kapott a 20 honatya – a szerk.), és szerintük túl sok pozíciót szánnak a független honatyáknak is.

A Nép Szolgája részéről viszont azzal érvelnek, hogy ők a bizottsági helyek elosztásakor mindenben ragaszkodtak a vonatkozó jogszabályhoz. „Nem mi írtuk ezt a törvényt, nem is sérthetjük meg” – zárta le a vitát Dmitro Razumkov, a leendő házelnök.

Annyi bizonyos, hogy a parlamenti bizottságokról rendelkező törvény tartalmaz néhány furcsaságot a Nép Szolgája értelmezésében. Például a frakcióknak előbb meg kellett nevezniük jelöltjeiket, s csak azután dőlt el, hogy melyik frakciónak melyik bizottság, hány bizottsági hely és tisztség jutott. Így, érthető módon sok ellenzéki honatya olyan bizottságban lesz kénytelen dolgozni, amely nem tartozik a szakterületéhez.

Az ellenzéknek amúgy is gondot okoz, hogy betöltse a bizottsági helyeket. Az Európai Szolidaritásnak és a Hazának például alig van több képviselője, mint ahány bizottság alakul, a Hangnak pedig csupán 20 képviselője van a 23 bizottságra.

A strana.ua parlamenti forrásai szerint a Legfelső Tanács vezetésében jelentős szerephez juthatnak az Ihor Kolomojszkij oligarchához és Arszen Avakov belügyminiszterhez köthető független képviselők. A portál úgy tudja, közülük kerülhet ki a házelnök helyettese is Irina Konsztankevics személyében. Miután viszont a házelnöki és az első helyettesi tisztséget a Nép Szolgája magának tartja fenn, előfordulhat, hogy az ellenzék senkit sem delegálhat a parlament vezetésébe. Emlékezetes, a Nép Szolgája kezdettől szerette volna elkerülni, hogy az ellenzéki pártok Viktor Medvedcsukot (Ellenzéki Platform – Az Életért) vagy Petro Porosenkót (Európai Szolidaritás) jelöljék alelnöknek.

A törvényhozási munkához kapcsolódó hír, hogy Ruszlan Sztefancsuk képviselő, az elnök megbízottja hétfőn a Legfelső Tanácsban arról beszélt, új szavazógépet rendszeresíthetnek a parlamentben. Az UNIAN hírügynökség szerint az új rendszerben a szavazógomb a képviselők ujjlenyomatára fog reagálni. Az újítás célja nyilvánvalóan megakadályozni a képviselőket abban, hogy a hiányzó társaik helyett szavazzanak az ülésteremben.

Sztefancsuk ezzel kapcsolatban jelezte, hogy máris elkezdődtek a tárgyalások az Ukrán Nemzeti Akadémia Alkalmazott Matematika és Mechanika Intézetével, amelynek a rendszer műszaki összetevőjét kell biztosítania. Párhuzamosan folynak a konzultációk a jogászokkal arról, milyen változásokat igényelne az új szisztéma bevezetése a Legfelső Tanács ügyrendi szabályzatában. Sztefancsuk reményének adott hangot, hogy a rendszer már a Rada téli szünete után alkalmazható lesz.

Volodimir Zelenszkij elnök parlamenti megbízottja beszélt arról is, hogy az Alkotmány módosítását tervezik. A Nép Szolgája az Alkotmányban rögzítené többek között az úgynevezett parlamenti „gombnyomogatás” tiltását.

„Pártunk programjával összhangban számos alkotmánymódosítást fogunk előterjeszteni” – közölte.

A politikus szerint tervezik egyebek mellett a parlamenti képviselők számának csökkentését és megszüntetnék a honatyák mentelmi jogát.

Sztefancsuk emlékeztetett, hogy a Nép Szolgájának elegendő szavazata (254) van a törvényhozásban ahhoz, hogy első olvasatban elfogadtassák módosító indítványaikat, de az alaptörvény végleges módosításában (ehhez 300 szavazat szükségeltetik a 450 fős törvényhozásban, azaz nem elég az egyszerű többség – a szerk.) a párt számít a többi politikai erőre, amelyek korábban szintén a képviselői mentelmi jog megszüntetése mellett szálltak síkra.

(zzz)