Zelenszkijék módosítanák az Alkotmányt

2019. szeptember 4., 14:31 , 971. szám

Az új Legfelső Tanács megalakulása óta az Elnöki Hivatal szinte elárasztotta törvénytervezeteivel a parlamentet. Közülük mintegy tucatnyi az Alkotmány módosítására irányul. Ruszlan Sztefancsuk, a házelnök első helyettese ezzel kapcsolatban jelezte, a Nép Szolgája módosító indítványai elsősorban a választási ígéretek teljesítését célozzák. Íme néhány a fontosabb kezdeményezések közül.

Módosul a választási rendszer

A kormánypárt javasolja az arányos választási rendszer bevezetését, illetve a jelenlegi 450 főről 300-ra csökkentenék a parlamenti képviselők számát. Ehhez módosítani szükséges az Alkotmány 76. cikkelyét, amely a parlament létszámáról rendelkezik.

Ezenkívül Zelenszkij javasolja, hogy tegyék a képviselőjelöltek megválaszthatóságának feltételévé az államnyelv ismeretét: „Ukrajna népképviselője az az ukrán állampolgár lehet, aki a választás napjáig betöltötte a 21. életévét, szavazati joggal rendelkezik, legalább öt éve állandóan Ukrajnában él, és beszéli az államnyelvet.” Korábban az alaptörvény nem szabta a megválaszthatóság feltételéül az államnyelv ismeretét.

A 77. cikkely módosítása rögzítené az arányos választási rendszer alkalmazását a parlamenti választásokon. Ez annyit tesz, hogy a jövőben kizárólag pártlistáról választhatnának képviselőket a Legfelső Tanácsba. Az egyéni választókerületek megszüntetése viszont azzal járna, hogy a helyi közösségek, amilyen például a kárpátaljai magyarság, a jövőben nem küldhetnének saját képviselőt az ukrán törvényhozásba. Ennek a helyzetnek az orvoslására ugyanakkor egyelőre semmit nem javasol a jelenlegi kormánypárt.

Érdekes, hogy a kormánypárt elképzelése szerint az Alkotmány fentebb ismertetett változásai esetén a módosítások életbelépése előtt megválasztott parlament folytathatná munkáját a következő választásokig.

Hiányzásért és „gombnyomogatásért” is kizárás járna

Az elnök azt szeretné, ha a képviselőket a jövőben azért is megfoszthatnák a mandátumuktól a bíróság határozata alapján, ha mások helyett szavaznak, vagy indokolatlanul hiányoznak. Ráadásul egyaránt büntetnék azokat, akik mások helyett szavaztak, és azokat is, akik helyett leadták a szavazatot. Ahhoz, hogy valakit hiányzásai miatt fosszanak meg a mandátumától, a parlament vagy a parlamenti bizottságok üléseinek egyharmadáról kellene távol maradnia egy adott ülésszakon belül. Ezekben az esetekben a képviselői mandátumtól való megfosztást a Legfelsőbb Bíróság mondaná ki. A parlamentnek nem kellene szavaznia a kérdésről, csupán tudomásul venné a bírósági határozatot.

Az Alkotmány módosítása esetén a jövőben a Legfelső Tanácsnak az olyan esetekben sem kellene szavaznia a mandátum sorsáról, amikor egy honatya elhalálozott vagy maga mondott le a képviselőségről. Korábban volt már rá példa, hogy a parlament hozzájárulásának hiányában sokan még azt követően is hosszú ideig képviselők maradtak, hogy benyújtották a lemondásukat.

Bárkiből válhatna törvényalkotó

A Zelenszkij-féle kormányzat javasolja, hogy a jogalkotói kezdeményezés lehetőségét terjesszék ki Ukrajna népére is. Jelenleg az Alkotmány értelmében jogalkotói kezdeményezéssel a Legfelső Tanács képviselői, a kormány és az államfő élhetnek. Az Alkotmány 93. cikkelyének módosításával ezt a jogot a nép számára is biztosítanák.

A népi kezdeményezés mechanizmusát a módosító indítvány nem tartalmazza, azt bizonyára külön törvényben szándékoznak rögzíteni. Egyes vélemények szerint ahhoz hasonló petíciós rendszerről lehet szó, amely már ma is működik az országban, például az államfő hivatalos weboldalán. Vagyis bárki kezdeményezhetné törvény elfogadását vagy módosítását, de az indítvány csak akkor kerülne a parlament illetékesei elé, ha megszerzi a szükséges számú támogató aláírást.

A parlament felügyeleti jogáról

Az elnök javasolja, hogy bővítsék a Legfelső Tanács ellenőrzési lehetőségeit. Ehhez az Alkotmány módosításával biztosítanák a törvényhozás számára a jogot, hogy megbízottakat nevezzen ki egyes területekre, s ezeken keresztül gyakorolja a parlamenti felügyeletet. Vagyis a Legfelső Tanács jelenlegi egyetlen, emberi jogi megbízottja mellett további megbízotti irodákat is létrehozhatnának. Ezek státuszát külön törvényekben szabályoznák.

Ekkor elvben akár kisebb­ségjogi megbízott kinevezésére is lehetőség nyílna. Kérdés, hogy meglenne-e ehhez a lépéshez a kellő elszántság a jelenlegi kormányzat részéről, amely már-már betegesen kerüli a népszerűtlen témákat.

(zzz)