Kötelező rokkanttá nyilvánítani az epilepsziást?

2019. szeptember 15., 17:09 , 972. szám

„Tizennyolc éves vagyok és epilepsziás. Anyám azt szeretné, hogy nyilváníttassam magam rokkanttá, és folytassam a különféle kezeléseket, én azonban nem kérek ebből, élni szeretném az életemet. Megteheti az anyám vagy bárki más, hogy rokkanttá nyilvánít és tovább kezeltet a hozzájárulásom nélkül?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 284. cikkelye rendelkezik az egészségügyi ellátáshoz való jogról. A törvény kimondja, hogy az egyénnek joga van az orvosi ellátáshoz. Ha az orvosi ellátást kérő személy betöltötte a 14. életévét, jogosult megválasztani az orvosát és az orvosa ajánlása alapján dönteni az alkalmazott kezelés módjáról. A 14. születésnapja után a természetes személy csak a hozzájárulásával részesíthető egészségügyi ellátásban.

A felnőtt korú (vagyis 18 éves) cselekvőképes természetes személynek, aki tisztában van cselekedetei jelentőségével és képes irányítani azokat, jogában áll elutasítani az orvosi kezelést. Sürgősségi esetekben viszont, amikor a természetes személy életét veszély fenyegeti, az egészségügyi ellátáshoz nincs szükség a beteg vagy a szülei (örökbefogadói, gyámjai, gondnokai) hozzájárulására. Megjegyzendő, hogy a pszichiátriai kezelésre ettől eltérő törvényi szabályozás vonatkozik.

A rokkantság megállapítása meglehetősen összetett folyamat, amelyhez szükség van az ön hozzájárulására (és kitartására). Az eljárást az Egészségügyi és Szociális Szakértői Bizottság folytatja le a beteg kórtörténete alapján. Ha azonban ön nem olyan cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott természetes személy, aki nincs tisztában tettei jelentőségével, s akit ezért gyámság alá helyeztek, senki nem kényszerítheti rá, hogy akarata ellenére alávesse magát az eljárásnak. Hozzátenném, hogy édesanyja – sem senki más –semmilyen kezelésre nem kényszerítheti rá a cselekvőképessége előzetes korlátozása nélkül.

hk