Parlament: A farkasokról lekerül a báránybőr?
Az elmúlt héten vége szakadt a parlament megalakulása óta tartó idillikus állapotnak: a Nép Szolgája eddig már-már ideálisaknak tűnő képviselőiről bebizonyosodott, hogy adott helyzetben ugyanúgy képesek megszegni a személyes parlamenti szavazás előírásait, mint bármelyik „halandó” honatya a múltban. Ráadásul kiderült, hogy a kormánypárton belül is vannak nézeteltérések a demokrácia szabályainak értelmezését illetően.
Kormánypárti gombnyomogatók
Minap derült fény arra, hogy a kormánypárt ott folytatja a parlamenti gombnyomogatást, ahol az előző Rada levitézlett honatyái abbahagyták, azaz Volodimir Zelenszkij elnök fiaival is előfordult már, hogy a kollégáik helyett szavaztak azok távollétében.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a Cseszno civil szervezett derítette ki és hozta nyilvánosságra, hogy szeptember 3-án Szerhij Litvinenko képviselő egyik párttársa, valószínűleg Olekszandr Szkicsko helyett nyomta meg a szavazógombot az ülésteremben, majd szeptember 11-én a kormánypárti frakció egy másik tagja, Olena Kopancsuk szavazott kollégája, Vjacseszlav Rubljov helyett. Az ügyből csinos botrány kerekedett, már csak azért is, mivel az ellenzék nem mulasztotta el az alkalmat, hogy rúgjon egyet az új, az ő szemszögükből idegesítően hibátlan kormányzaton.
A parlament múlt csütörtöki munkanapján Irina Herascsenko, a Porosenko-féle Európai Szolidaritás képviselője felszólította az ülést vezető Dmitro Razumkovot, hogy vonják felelősségre a szabálysértőket. A házelnök jelezte, már korábban utasítást adott az ügy kivizsgálására. Razumkov ezután szót adott a nép két megtévedt szolgájának, akik teljes bűnbánatot tanúsítottak, elnézést kértek, sőt megfogadták, hogy egy havi képviselői fizetésüket jótékony célokra ajánlják fel.
A dolgot végül tréfával ütötték el. Ivan Kruljko, a Haza képviselője javasolta, hogy kapjon szót és kérjen bocsánatot mindenki, aki az előző összehívású parlamentben mások helyett szavazott, ám Razumkov elutasította a felvetést, mondván egy hét se lenne elég, hogy mindenkit meghallgassanak.
Az eset ezzel együtt a kormánypárt első komoly próbatételévé válhat, hiszen képviselőik még jelölt korukban aláírták azt a memorandumot, amelyben egyebek mellett kötelezték magukat, hogy nem szavaznak mások helyett, illetve a vállaltak megszegése esetén lemondanak mandátumukról. És erről az ellenzék is tud. Rövidesen meglátjuk, tartja-e magát a Nép Szolgája a saját elveihez.
Amikor a demokrácia hátráltatja a demokráciát
Elemzők még a választások után megjósolták, hogy elkerülhetetlenek a nézeteltérések a Nép Szolgája frakcióján belül, hiszen képviselőiket a legkülönfélébb meggyőződésű és hátterű emberek közül toborozták. Amennyiben hinni lehet a pletykáknak, múlt héten máris kirobbant az első „családon belüli” vita.
A Nép Szolgája egyéni választókerületben megválasztott képviselőinek egy része azért háborodott fel, mert a hírek szerint Zelenszkij és csapata törvényben szándékozik rögzíteni, hogy a pártok visszahívhatnák egyéni választókerületből a parlamentbe jutott képviselőik mandátumát, amennyiben azok nem lépnek be pártjuk frakciójába, vagy kilépnek abból. Mint ismeretes, jelenleg a mandátummegvonás lehetősége, amit Ukrajnában gyakran imperatív mandátumként emlegetnek, csupán a pártlistáról megválasztott jelöltekre vonatkozik.
Állítólag az egyéni képviselők felháborodását csak fokozta, hogy a szigorítást pártjuk gyakorlatilag a hátuk mögött, két jogszabályba is beágyazva próbálta meg keresztülvinni a törvényhozáson. „Legalább megtanultuk, hogy minden törvénytervezetet el kell olvasni szavazás előtt” – idézte a strana.ua a honatyák egyikét. Az elégedetlenség fokát jelzi egyébként, hogy néhányan a közvélemény elé tárták a konfliktus részleteit, holott mostanáig nem volt jellemző a pártra az efféle szennyesteregetés.
Az egyéni képviselők egy jelentős része kilátásba helyezte, hogy nem szavazza meg a jogszabályt, ha az napirendre kerül, márpedig a párt jelenlegi 251 képviselőjéből 130 egyéni választókerületben lett megválasztva. Szavazataik hiánya komoly gondot jelenthetett volna annak ellenére is, hogy a párt számíthat a Haza frakció és a függetlenek egy részének voksaira.
Képviselőkből szavazógép?
A Nép Szolgája nem hagyta, hogy a nézeteltérésből országos botrány kerekedjék. Az ominózus törvénytervezetek szavazását elnapolták, s ezek után a háborgó képviselők is óvatosabban fogalmaztak, mondván, folytatódik a párton belüli vita a kérdésről.
A honatyák azért megmaradtak azon véleményüknél, hogy az imperatív mandátum ebben a formájában a nyomásgyakorlás eszközévé válhat a képviselőkkel szemben. Láthatóan tökéletesen tisztában vannak vele, hogy amennyiben a mentelmi jog elvesztése után a pártjuk által visszahívhatókká válnak, a maradék politikai súlyukat is elveszítik. A képviselőtestület nem lesz egyéb szavazógépnél.
Érthető, hogy Volodimir Zelenszkij és csapata igyekszik megregulázni a „szertelenkedő” képviselőket. Az Elnöki Hivatalban látják, hogy már a parlament munkájának első hetében zúgolódás támadt a képviselők között, nem nehéz elképzelni tehát, mire számíthat a kormányzat, ha eljön a népszerűtlen intézkedések meghozatalának ideje.
Arról nem is szólva, hogy a frakción belül nem minden képviselő feltétlen híve Zelenszkijnek és szűkebb környezetének. A jól értesültek különböző érdekcsoportokat tartanak számon, amelyeket például Ihor Kolomojszkij oligarchával vagy Arszen Avakov belügyminiszterrel hoznak összefüggésbe. Ebben a helyzetben a feltétlen lojalitás egyetlen biztosítékának tűnhet, ha a képviselők mandátumának sorsa az aktuális politikai elittől függ.
Hogy demokratikus-e ily módon is korlátozni a képviselői függetlenséget, teljesen alárendelni a honatyákat a politikai elitnek? Egyértelműen nem. Ha jobban belegondolunk, Európában nemigen van rá példa, hogy a nép által közvetlenül megválasztott képviselőket pártpolitikusok válthassanak le. Elemzők rámutatnak, korábban a Velencei Bizottság is megfogalmazta már fenntartásait az elképzeléssel kapcsolatban. Az EU-s jogászok szerint az imperatív mandátum nem felel meg az európai demokratikus alkotmányosság elveinek.
Félő azonban, hogy amíg tart a szavazóknak a választási győzelem miatti eufóriája, nemcsak a hazai közvéleménynek, hanem a nemzetközi intézményeknek is nehéz lesz jobb belátásra bírniuk az új ukrán kormányzatot. Különösen, ha minden intézkedést – az antidemokratikusakat is – a reformok végrehajtásának szent céljával indokolnak Kijevben.
(ntk)
Büdzsé: Nem a jövő évi lesz „a növekedés költségvetése”
A kormány szeptember 15-én benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a jövő évi költségvetés-tervezetét. A büdzsé még az előző kormányzattól „megörökölt” makrogazdasági mutatókra épül.
Okszana Markarova pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, a költségvetés jövőre 1 trillió 75 milliárd hrivnya bevétellel számol. A büdzsé hiányát 2,09%-ban határozták meg.
A pénzügyi tárca vezetője közölte, a tervezet azzal számol, hogy 380 milliárd hrivnya hiányzó bevételt hitelből fedeznek.
„Közel 380 milliárd hrivnya hitel felvételével számolunk. Arra számítunk, hogy ezek döntően a hivatalos hitelezőinktől származó kölcsönök lesznek…” – mondta a pénzügyminiszter.
Hozzátette: azt remélik, jövőre valamivel kevesebb kölcsönt vesznek fel, mint amennyit Ukrajnának vissza kell fizetnie. Markarova rámutatott, 2020 végére az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 46,7% lesz. Ehhez azonban egyebek mellett fokozatosan csökkenteni szükséges a költségvetési hiányt. Arra ugyanakkor nem tért ki, milyen intézkedéseket terveznek az állam túlköltekezésének visszafogására. Elhangzott az is, Ukrajnának 2020-ban 438,1 milliárd hrivnyát kell kifizetnie államadóssága után, ebből 145,2 milliárdot az államadósság kezelése tesz ki.
A GDP növekedését 3,3%-osra tervezik, holott a Honcsaruk miniszterelnök által az elkövetkező öt esztendőre kilátásba helyezett 40%-os gazdaságnövekedéshez legalább évi 6-7%-os bővülésre lenne szükség. A dollárárfolyamot 2020-ra 28,2 hrivnyában állapították meg. Ez az előrejelzés megfelel az előző kormány májusi becslésének. „Ezen az árfolyamon alapszik a következő évi költségvetés” – hangsúlyozta Markarova. A strana.ua rámutat, a dollár árfolyama jelenleg 25 hrivnya körül mozog, ami lényegesen eltér a 2019-re tervezett 29,4 hrivnyától. A kormányzat szerint a vártnál lényegesen erősebb hrivnyával magyarázható, hogy nem teljesül az idei büdzsé bevételi terve.
Jövőre 245 milliárd hrivnya megy el biztonsági és védelmi kiadásokra. Az egészségügyre 108 milliárdot szánnak, ami kilenc milliárddal több, mint idén. Miután az oktatásra 136,4 milliárd hrivnyát terveztek be, megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi és oktatási kiadások együttesen sem érik el a katonai kiadások mértékét.
A tervek szerint az utakra 74 milliárd hrivnyát költenének, s 47,6 milliárd hr jutna szubvencióra. (Idén a lakhatási kiadások és közüzemi díjak törlesztésére még 55 milliárd hr jutott). Mindössze 1,3 milliárdot szánnak filmre és színházra, s további kétmilliárdot a közszolgálati televízióra.
Eközben a miniszteri kabinet csupán 550 hrivnyával (4723 hr-ra) szándékozik emelni a minimálbért. Markarova szerint ez „megfelel a gazdaságnövekedési mutatóknak”, s az emelés mértékét lényegesnek nevezte. Várhatóan a nyugdíj sem nő jelentősen jövőre: a tervek szerint az idén minimálisan 1570 hrivnyás illetmény 1800 hrivnyára emelkedne a következő év végéig.
Elhangzott továbbá, hogy az agráripari komplexum támogatására 4,4 milliárd hrivnyát szánnak. A privatizációból származó bevételeket mindössze 5 milliárd hrivnyában állapították meg, miközben idén az állami tulajdonú vállalatok értékesítéséből 17 milliárdnyi bevételre szándékoznak szert tenni. Igaz, már most világos, hogy a privatizációs terv idén sem teljesül.
A sajtótájékoztatón Markarova a jövő évi büdzsét a hatékonyság költségvetésének nevezte. Ehhez Olekszij Honcsaruk miniszterelnök hozzáfűzte, hogy csak a 2021-es lesz „a növekedés költségvetése”.
Dmitro Razumkov házelnök hétfőn közölte, a pénzügyminiszter várhatóan pénteken ismerteti a parlamentben a jövő évi költségvetés-tervezetet. Egyes források szerint ugyanakkor várható, hogy a kormány októberben a kiigazított makrogazdasági mutatók ismeretében áttekinti a büdzsé fő számait.
(zzz)
