Összecsapott költségvetés

Okszana Markarova pénzügyminiszter múlt pénteken személyesen mutatta be a parlamentben az ország 2020. évi költségvetését. A büdzsét máris rengeteg kritika érte, mivel a számok egyáltalán nem, vagy csak néhány ponton tükrözik Volodimir Zelenszij elnök és a Nép Szolgája párt választási ígéreteit. Valójában nem kizárt, hogy a helyzet ennél is rosszabb: az új kormányzat idő hiányában olyan büdzsét nyújtott be, amely sok tekintetben az előző hatalom számításain alapul, amelyet így talán helyénvalóbb lenne egyelőre a Hrojszman-kabinet büdzséjének nevezni.

Miután a júliusi előrehozott választások után csak augusztus végén alakult meg az új parlament és a kormány, s mivel az ukrán jogszabályok értelmében a kormánynak szeptember 15-ig kell beterjesztenie a Legfelső Tanácsnak a következő évi költségvetést, az új kabinetnek alig egy hónapja volt az ország legfontosabb pénzügyi dokumentumának kidolgozására. Bátran kimondhatjuk, hogy a büdzsé helyenként olyan is, mintha egy uzsonnás csomag papírjára firkálták volna fel úgy nagyjából ceruzával, ám ez mit sem változtat a tényen, hogy amennyiben elfogadják, Ukrajnát ennek alapján kell működtetni egy teljes éven át.

Az adósságtörlesztés költségvetése

A fő számok már jól ismertek: a költségvetési bevételeket 1,079 trillió hrivnyában, a kiadásokat 1,17 trillióban határozták meg. A kormány azzal számol, a büdzsé hiánya legfeljebb 95 milliárd hrivnya, avagy a GDP 2,09%-a lehet. Markarova jelezte, a kiadások közel egyharmadát az államadósság törlesztése és kiszolgálása teszi ki. Ez viszont szerinte lehetőséget ad arra, hogy az államadósság 2020 végére a GDP 46,7%-ára csökkenjen.

A büdzsé pillanatnyilag a májusi makrogazdasági előrejelzésben szereplő 3,3%-os GDP-növekedéssel számol jövőre, 28,2 hrivnyás éves dollárárfolyam mellett. Markarova szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy megvalósíthatatlan lenne a kormány célkitűzése, az évi 5–7 százalékos gazdasági bővülés elérése – derül ki az UNIAN összeállításából.

A pénzügyminiszter előadását sokan bírálták ellenzéki oldalról, a kormánypárt viszont csendben rábólintott, így a dokumentum a parlamenti bizottságok elé kerülhet. A lakosság közben emésztheti a hírt, hogy 2020-ban a havi minimálbér 4,7 ezer hrivnya lesz, a létminimum viszont csak a jövő év végére éri el a 2,1 ezer hrivnyát.

Hiányzó számok

A kormány részéről már korábban jelezték, hogy át kívánják alakítani a büdzsét a friss őszi makrogazdasági mutatók alapján, így az elemzők nem is számítottak rá, hogy október végénél előbb értékelhető költségvetése szülessen az országnak. Néhány szám, illetve a hiányuk azonban már most felkeltette a szakértők figyelmét.

Például a költségvetés nem tartalmazza azokat a pluszbevételeket, amelyeket a kormányzat a parlamentnek benyújtott vagy benyújtani szándékozott bevételnövelő intézkedésektől vár, s amelyeknek 2020. január 1-jétől, illetve a jövő év közepétől kell életbe lépniük. Szó van egyebek mellett a borostyánkitermelés, a szerencsejátékok legalizálásáról, a bányászati és feldolgozóipari vállalkozások haszonbérleti díjainak jelentős emeléséről, a csempészés elleni küzdelemről, a kisvállalkozók forgalmának legalizálásáról a pénztárgépek tömeges elterjesztése által stb. (Lásd keretes írásunkat!)

További hiányosság, hogy gyakorlatilag egy szó sem esik a dokumentumban a termőföldpiac jövőre esedékes megteremtéséről – sem arról, hogy milyen kiadásokkal jár a bevezetése, sem arról, hogy mekkora bevételekre számít a kormány a földértékesítésből. Pedig, mutatnak rá a közgazdászok, ha a földpiaci törvény már javában készül – állítólag rövidesen benyújthatják a parlamentnek –, akkor a kormánynak rendelkeznie kell egy előzetes költségszámítással, amelyet figyelembe lehetett volna venni a büdzsé tervezésénél. Érvelésüket látszik alátámasztani, hogy a földműveseknek szánt hitel kamatainak törlesztésére fordítható támogatás szerepel a költségvetésben, bár nem túl jelentős tétel. Igaz, teszik hozzá a szakértők, a mezőgazdaságból élő egyszerű emberek eddig sem éltek túl gyakran a kamattámogatással, a bankok ugyanis rendszerint szóba se állnak a kistermelőkkel. Mezőgazdasági hitelt jelenleg szinte csak azok remélhetnek, akiknek van jelzáloggal terhelhető ingatlantulajdonuk.

Mindent a hivataloknak, semmit a népnek?

A strana.ua összeállításában Volodimir Cabalj képviselő (Hang frakció) felhívta a figyelmet, hogy a büdzsé tervezetében 26 milliárd hrivnyával nőttek a védelmi kiadások, amelyeknek pillanatnyilag egyetlen címzettjük van: a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO). Markarova ezt azzal indokolta, hogy az RNBO egyszerűen nem érkezett még rendelkezni a pótlólagos költségvetési források elosztásáról, de azokból természetesen minden érintett intézmény részesül majd. Az ellenzéket azonban nem sikerült megnyugtatnia a pénzügyminiszternek. A képviselők emlékeztettek, hogy az RNBO alapvetően az elnök hatáskörébe tartozik, így erről a 26 milliárdos többletről tulajdonképpen Zelenszkij dönthet majd.

A legtöbb bírálat az úgynevezett szociális kiadások elosztását érte. Így például oktatásra 6%-kal többet szánnak jövőre, ami megegyezik a várható infláció mértékével. Ugyanakkor ez az előirányzat nem veszi figyelembe, hogy nyári határozatával az előző kormány emelte a pedagógusok bérét. Markarova erre meglehetősen cinikusan úgy felelt, hogy a hatékonyság költségvetését tervezik, s mivel az ország amúgy is valamivel többet költ oktatásra az ajánlottnál, felvetette, hogy a hiányzó forrásokat a hatástalan programok felülvizsgálatával kell előteremteni.

Láthatóan ugyanez a szemlélet vonatkozik a szociális juttatásokra is, ahol az előirányzott forrásnövekedés esetenként az infláció mértékét sem éri el.

Renat Kuzmin az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) frakcióból egy összehasonlító táblázattal állt elő, amelyből kitűnik, hogy mennyit szán a kormányzat jövőre az erőszakszervezetekre és hivatalokra, s mennyit szociális kiadásokra. A számokból kiolvasható, hogy az RNBO mellett jövőre több jutna az Állami Nyomozóirodára, az Állami Bírósági Közigazgatásra és az elnök tevékenységének kiszolgálására is, miközben kevesebbet terveznek költeni a felsőoktatásban tanulókra, az úgynevezett Kis Akadémiára és az iskolán kívüli oktatásra, valamint az árvák lakhatási támogatására.

A honatyák arra is felhívják a figyelmet, hogy jövőre várhatóan az eddiginél nagyobb teher hárul a települési költségvetésekre. Például miközben valamelyest csökkennek az önkormányzatok bevételi forrásai, összességében a kormány csupán 77 milliárd hrivnya oktatási szubvencióval számol a szükséges 105 milliárd helyett – mutat rá Vadim Ivcsenko (Haza). A különbözetet nyilván az iskolafenntartóknak kell majd állniuk.

Ki tudja, mi jön még?

Bármit gondoljanak azonban az ellenzéki képviselők, egyelőre senki nem tudja megjósolni, hogy valójában milyen is lesz a jövő évi büdzsé, mire a bizottságokból visszakerül Rada plenáris ülése elé, hogy elfogadják első olvasatban.

Általános a vélekedés, hogy sok jóra nem számíthatunk. Jelen helyzet szerint a parlamenti többség szinte bármit megszavaz a frakciófegyelem jegyében, ezért a büdzsé kidolgozóit semmi nem készteti arra, hogy elálljanak az elképzeléseiktől.

Jól látható, hogy az előző esztendőhöz hasonlóan a fő „rendezési elv” a büdzsé megalkotása során a Nemzetközi Valutaalap által sugallt költségvetési megszorítások folytatása. Így viszont legfeljebb némi „kozmetikázásra” marad lehetőség a jelenlegi keretszámokon belül. Például – hogy ne irritálja a polgárokat – lefaraghatnak az elnök működési kiadásaiból, miközben valamivel több forrást juttatnak az árváknak. Beruházásra, infrastruktúra-fejlesztésre, a vállalkozások érzékelhető hitelezésére, a szegénység felszámolására azonban bizonyosan nem jut sokkal több mint tavaly, és ezt már a laikusok is észrevették. A kormány ugyan érvelhet azzal, hogy megörökölte az irdatlan államadósságot és a nyomort, a választók azonban emlékeznek rá: Zelenszkij és a „nép szolgái” nem ezt ígérték nekik. És ez a költségvetés jelenlegi formájában valóban nem egyéb, mint – Jurij Pavlenko ellenzéki képviselő (OPZZS) szavaival élve – a „nyomor konzerválása”.

(ntk)