Ruszin népballadák magyar nyelven Vári Fábián László tolmácsolásában

A nyári szünetet követően szeptember 24-én ismét elindult Magyarország Beregszászi Konzulátusának Irodalmi Kilátó című rendezvénysorozata, melyen a Kárpát-medence jeles irodalmi képviselőit igyekeznek bemutatni a helyi közönségnek. Ezúttal Vári Fábián László A kakukknővér – 76 ruszin és ukrán népballada című kötetét mutatták be.

A balladakötet idén jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia kiadásában. Az esemény alkalmával Beke Mihály András beregszászi vezető konzul köszöntötte az egybegyűlteket, majd ráhangolódásként Antal Katalin, a beregszászi művészeti iskola tanárának tolmácsolásában ukrán népzenei dallamok csendültek fel. Ezt követően Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul szólt a megjelentekhez: „A népballadai kincs megismerése nagyon mély lélektanát mutatja be egy népnek. A balladák többnyire nem vidámak, hanem az életből merítik a tömeges élményanyagukat. [...]Fontos, hogy minél több ilyen vállalkozás szülessen a Kárpát-medencében, hiszen ezáltal jobban megismerhetjük a velünk élő nemzeteket is” – emelte ki a konzul.

A köszöntőket követően a szerző maga olvasott fel néhány balladát a kötetből, melyekhez magyarázatot is fűzött. Vári Fábián László a kötet kapcsán elmondta: „A kárpátaljai magyar népballadákkal és általában a magyar népballadakinccsel is viszonylag sokat foglalkoztam, így hozta magát a lehetőség, hogy belenézzek az ukrán, a ruszin népköltészetbe is. S mivel ez a két nép – a kárpátaljai ruszinok és magyarok – az évszázadok folyamán együtt élt, a történelmükben sok közös van, így feltételeztem, hogy kell legyen átfedés a balladákban is, amit jól gondoltam, hiszen sok hasonlóság van. A balladai történetek közül körülbelül húsz olyan van, amely teljesen átfedi egymást. A magyar népballada nyelvezetét nagyon alaposan megismertem a fordítások során, s a balladai hangulatot szerettem volna visszaadni” – mondta el a szerző.

Az est folyamán Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára beszélgetett a szerzővel. Szó esett a gyűjtőutakról, a szerzett élményekről. Kiderült, hogy Vári Fábián Lászlónak gyűjtései során mindig sikerült szóra bírnia az adatközlőket, akik aztán jókedvvel meséltek egy-egy balladát. A szerző kiadványa úttörőnek számít, hiszen a XIX. század óta most jelent meg a második ilyen fordítás.

Kész Margit a fordítás kapcsán kihangsúlyozta: „A lefordított balladák segítenek abban, hogy jobban megismerjük a mellettünk élő népek költői nyelvét, és őket magukat is. Hiszen ők is ugyanúgy szenvednek, harcolnak a jóért, ezek a dolgok pedig mind le vannak írva a balladában. Láthatjuk a balladákon keresztül, hogy nem választanak el olyan nagy határok bennünket egymástól.”

Az esemény végén lehetősége volt a közönségnek is kérdéseket feltenni, majd állófogadásra invitálták a megjelenteket.

VE