Rágcsálók elleni védekezés a gyümölcsösökben

2019. október 9., 09:50 , 976. szám

A gyümölcstermesztésben egy száraz szeptemberi hónap maga után vonhatja a rágcsálók elszaporodását. Ezt a jelenséget és következményeit idén a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk: a jelentős mezeipocok-, kószapocok-állomány hatalmas károkat okozhat. Ezért indokolt felhívni a gazdálkodók figyelmét a rágcsálók elleni védekezésre.

A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák számára a rágcsálók elleni védekezés állandó feladat. A kerítés és a törzset védő háló megóvja gyümölcsfáinkat a nyúllal, a borzzal, az őzzel és az egyéb károsítókkal szemben, az egerek ellen azonban hatástalanok. A rágcsálók számára a rágás fogaik növekedése miatt kényszer, ezért akkor is lankadatlanul rágnak, amikor nem éhesek. Éppen ezen tulajdonságuk teszi őket a gyümölcsösök legnagyobb károsítóinak egyikévé.

 

Miért szaporodnak el a rágcsálók?

A pockok, egerek elszaporodását elősegítik az aszályos, száraz, meleg időszakok. Szintén csalogató lehet a rágcsálók számára egy folyó, patak közelsége, tehát az ilyen területeken fokozottan figyelmeseknek kell lennünk, hogy kellő időben elkezdhessük a védekezést.

A csapadékos, árvizes időszakoknak hála természetes módon korlátozódik a rágcsálók száma. A megmaradt állomány azonban elvándorol olyan magasabb fekvésű területekre, ahol korábban még nem fordultak elő a pockok, egerek és patkányok.

Azokban a gyümölcsösökben, melyek nem készültek fel kellőképpen a védekezésre, a rágcsálók meglepetésszerű károkat okozhatnak. Ősszel a kedvelt táplálékot nyújtó rétekről, gabona- és pillangós táblákról tömeges vándorlással áttelepülnek a magasabban fekvő gyümölcs- és szőlőültetvényekre. A rágcsálók megjelenésének, károsításának veszélye fokozottabb, ha pillangós virágú zöldtrágyanövényt, lóherét, bükkönyt termesztünk a gyümölcsös sorközeiben. Éppen ezért ajánlott – ha füvesíteni akarunk – az egyszikű fűmagkeverékek használata.

Különösen vonzó lehet a rágcsálóknak egy elhanyagolt, száraz tarlóval borított gyümölcsös, melyben kifejezetten kényelmesen érezhetik magukat. Tehát igyekezzünk a száraz hónapokban tisztán tartani ültetvényünket!

 

Milyen károkat okozhatnak a rágcsálók?

Egy fiatal, friss ültetvény esetében akár a teljes törzset átrághatják, ami a fa pusztulását okozza. Ezen kívül a rágás helyén sebfelület keletkezik, amelyen keresztül könnyen bejuthatnak a növénybe a fertőzések, amilyen például a fitoftóra. Tehát elmondható, hogy a rágcsálók többféleképpen is – vagy közvetlenül, vagy közvetett módon – a gyümölcsfák pusztulását okozhatják.

A többéves gyümölcsfák sincsenek biztonságban: a mezei pocok a föld fölött a fás növények törzsét, míg a kósza pocok a föld alatt a gyökérnyakat, a vastagabb gyökereket rághatja meg. A pockok alapos munkát végeznek, a károsítás gyakorta végzetes, a megrágott gyümölcsfa elpusztul, vagy súlyosan sérül. Ezen kártétel következtében az adott területen jelentősen csökken az átlagos termésmennyiség.

 

Mikor kell védekeznünk?

A védekezést akkor kell elkezdenünk, ha egy négyzetméteren 5-6 egérlyukat számolunk. De ajánlatos már 2-3 egérlyuk/négyzetméter esetén felkészülni a rágcsálók tömeges elszaporodására. Ne feledjük: ha tisztán tartjuk a gyümölcsösünket, abban kevésbé telepednek meg a rágcsálók.

A védekezés alapja, hogy számítunk a rágcsálók megjelenésére, és időben cselekszünk. Tehát, ha aszályos augusztust zártunk, akkor már szeptember első felében el kell kezdenünk a vegyszeres védekezést. Ugyanez a teendőnk, ha az év bármely más szakában több mint 30-40 napig tartó szárazság köszönt ránk. Télen a védekezésnek folyamatosnak kell lennie, a rágcsálóállomány méretéhez igazodva.

 

Hogyan védekezhetünk?

A védekezésnek több módja van. Elsősorban talajmunkákkal – talajmarózás, tárcsázás – csökkenthetjük a rágcsálók számát, másodsorban a biológiai módszerrel, de a leghatásosabb a vegyszeres védekezés. Csak akkor kezdjünk bele a biológiai vagy vegyszeres védekezésbe, ha előtte a száraz tarlót eltávolítottuk!

Biológiai védekezésre használhatjuk a bakteriocid készítményeket, melyek a rágcsálókra veszélyes baktériumokat tartalmaznak. Például búzára vagy valamilyen más csalétekre viszik fel a baktériumokat, melyeket elfogyasztva a rágcsáló továbbadja a fertőzést a családja többi tagjának. Ez a módszer igen hatásos, amíg a rágcsálók ellenállóakká nem válnak az adott baktériumtörzzsel szemben. Ezért fontos a törzsek cseréje, amit a gyártók minden 3–5 évben elvégeznek.

A vegyi védekezés több lehetőséget kínál, számos készítmény lelhető fel a boltok polcain, viszont eltérő a hatásfokuk. Ajánlott készítmények például a Storm (1 tabletta/fa), Muskil Extra (2–5 g/egérlyuk kiszórva), Phostoxin (1–2 tabletta/lyuk), Ratmex (0,5–1 g/m2 kipermetezve), Deralan (1g/m2 permetezve) stb.

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa