Hulladékelhelyezési gondok a Nagyszőlősi járásban

Szemét egy helyzet a szeméthelyzet…

Míg Nagyszőlős szemetét a városi lakossági-kommunális vállalat szállítja a járási központ szeméttelepére, addig a járás többi, 46 településének (beleértve a két nagyközségnek, Tiszaújlaknak és Királyházának) a lakossági hulladékát az AVE Nagyszőlős Kft. szállította különböző szeméttelepekre – de már nem szállítja. Miért? És mit próbál tenni ez ügyben a járási vezetés? Jelen cikkemben ezt a kérdéskört igyekszem körüljárni.

Az AVE Nagyszőlős Kft. 2006-ban kidolgozta azt a tervezetet, mely szerint a járási községek, nagyközségek szemetét a járás északkeleti részén, öt falu: Bukove (Fakóbükk), Borzsavszke (Nagycsongova), Felsősárad, Alsósárad és Siroke között, megfelelő távolságra a településektől, egy magaslati fekvésű területen – ahol a talajvíz szintje is alacsony – alakították volna ki a járási szeméttelepet. A különben sűrűn lakott Nagyszőlősi járásban ez lett volna a legideálisabb hely a lakossági hulladék elhelyezésére, ám a falvak lakossága – a projekt ellen fellépve – megakadályozta a megvalósítását. Így a cég a nagyszőlősi városi szeméttelepre kezdte hordani a hulladékot, amíg azt a város megengedte. 2010-ben pedig a cég komoly anyagi ráfordítással tervdokumentációt készített egy Onok (Ilonokújfalu) közelében létrehozandó hulladékfeldolgozó üzem felépítésére, ám a helybeliek ellenállása miatt megbukott a terv.

– Négy évvel ezelőtt pedig a Nagyszőlősi Városi Tanács betiltotta, hogy odaszállítsák a járás szemetét – magyarázza Natalija Koszteleba-Veremcsuk, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal megbízott elnöke. – Így tavalyelőtt az AVE Nagyszőlős a munkácsi városi szeméttelepre kezdte szállítani a lakossági hulladékot. Szerződést kötött a munkácsi Tiszta Város kommunális vállalattal a nagyszőlősi falvak, nagyközségek szemetének az ottani elhelyezésére. Csakhogy a Munkácsi Városi Tanács 2019. július 24-én határozatot fogadott el arról, hogy a továbbiakban már nem engedélyezik más járások hulladékának a városi szeméttelepükre való szállítását, s azóta az AVE Nagyszőlős nem tudja hová elszállítani a 46 településünk lakossági hulladékát. Ezért most első lépésben keresünk egy helyszínt, ahol járási szeméttelepet lehetne létesíteni, és ha találnánk egy helyet, ahol a területileg illetékes községi tanács engedélyezné a szeméttelep létrehozását, ahová az AVE Nagyszőlős Kft. átmeneti jelleggel lerakhatná a hulladékot, akkor második lépésben egy técsői vállalattal megállapodnánk arról, hogy a megye határain túl, esetleg Kijev megyében helyezzék el tartós jelleggel a szemetet. Megjegyzem: most csak az adminisztráció foglalkozik a kérdéssel, pedig a járási tanács és a községi tanácsok is foglalkozhatnának a témával…

– Eddig mely települések közigazgatási határain belül gondoltak létesíteni egy átmeneti hulladéklerakót?

– Mostanáig két község jött szóba: Szászfalu és Tiszakeresztúr. De bárhol is tervbe kerülne egy szeméttelep létrehozása, csak a területileg illetékes községi tanács engedélye alapján lehet hulladéklerakót kialakítani. (Persze, köztudott, hogy egyetlen település lakossága sem szeretné, ha szeméttelepet létesítenének a határukban, viszont vannak, akik a természet lágy ölén, erdőben, mezőn, árkokban, egyszóval: illegális hulladéklerakókon szabadulnak meg a szemetüktől – L. M.) Ugyanakkor egy másik terv is van a járási állami közigazgatási hivatal tarsolyában. Kapcsolatba léptünk egy romániai, szatmárnémeti hulladék-feldolgozó céggel, mely már 6-7 szemét-újrahasznosító gyárat létesített Romániában, kettőt Be­lorussziában, hármat Angliában, egyet pedig Iránban – tájékoztat Natalija Koszteleba-Veremcsuk. – Felajánlották, hogy nálunk, Kárpátalján is felépítenek egy szemétfeldolgozó üzemet, melynek tervdokumentációját térítésmentesen el is készítik. A gyár felépítése viszont 28-29 millió euróba kerülne. Ezt az összeget csak a központi állami költségvetésből lehetne előteremteni, és a megyei tanács kompetenciájába tartozik, hogy a miniszteri kabinethez forduljon ez ügyben. De, mint már mondtam, most az elsődleges feladat az átmeneti hulladéklerakó létesítése, ahonnan a megye határain túlra lehetne elszállítani a szemetet.

Mint egy tavalyi cikkemben már írtam róla, jelenleg 141 legális hulladéklerakó található Kárpátalján, melyek már mind megteltek, vagy csaknem megteltek, újabb szeméttelepek létesítésére pedig nem igazán van hely. Így bár az AVE Nagyszőlős Kft. eddig minden évben kapott összegeket a járási költségvetésből és a falvak, nagyközségek költségvetéséből a lakossági hulladék elszállítására (tavaly például összesen 1 millió 700 ezret, ebből 1 millió 300 ezret a járás, 400 ezret pedig a községek, nagyközségek büdzséiből), eddig is gyakori szemételhelyezési gondokkal küszködött, hónapok óta pedig már nem is tudja hová vinni a hulladékot. Az igazi megoldás a hulladék újrahasznosítása lenne, a Kárpátalján felgyülemlő szemét feldolgozására pedig egyetlen nagy gyár is elegendő lenne. Amellett tudnunk kell, hogy a hulladékfeldolgozás ma már nagy üzletnek számít, van szemét, amiből komposztot készítenek, a legtöbbet pedig ipari nyersanyagként használják fel, s a legújabb, fejlett technológia mellett 100 tonna hulladékból 80 tonnát újra tudnak hasznosítani.

De visszatérve a Nagyszőlősi járáshoz: mit tegyenek a felgyülemlett szemetükkel a 44 falu és a két nagyközség lakosai, míg nem találtatik megoldás a hulladék legális elhelyezésére? Van, aki még rendelkezik működő kályhával vagy spórral, illetve már rendelkezik fatüzelésű kazánnal, melyekben elégetheti az éghető szemetet. És akinek nincs? Ráadásul a műanyag el sem ég. Egy ismerősöm sajnálkozva mondta, hogy nem szívesen szennyezi a környezetet, de jobb megoldás híján a kertjében égeti el a hulladékot (már ami el tud égni). És nem ő az egyetlen, aki a kertjében égeti el a szemetet, melynek égése orrfacsaró bűzt is áraszt. Akik pedig korábban illegális hulladéklerakókra vitték a szemetüket, azok folytatják az erdők, mezők szennyezését, sőt lehet, hogy újabbak is csatlakoznak hozzájuk. De mit tegyenek a nagyon környezettudatos emberek az el nem éghető szeméttel, sőt egyáltalán a hulladékkal, ha annak az éghető részét sem tudják megfelelő fűtőtestek hiányában elégetni? Legfeljebb újabb és újabb műanyagzsákokat kérnek-vesznek az üzletektől, és lassan telerakják az udvarukat a szemeteszsákokkal, várva, hogy egyszer csak lesz már egy legális átmeneti hulladéklerakó, ahová elvitethetik a szemetüket. És messze nemcsak a Nagyszőlősi járásban okoz gondot a lakossági hulladék elhelyezése. Például Beregszász és a Beregszászi járás is komoly szemételhelyezési problémákkal küszködik. Európaiság, jöjj el végre!

Lajos Mihály/DP