Alakul az új költségvetés: a szociális kiadások alig nőnek

2019. október 23., 21:11 , 978. szám

Egyelőre csak azt látni, hogy mennyit költenének a honatyák az államéból. Azt azonban még senki sem tudja, hogy honnan vegyék ezt a pénzt.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a szeptember elején megalakult kormány a sürgető törvényi határidő miatt szeptember 26-án a gyakorlatilag az elődje, a Hrojszman-kabinet által kidolgozott költségvetés-tervezetet nyújtotta be a 2020. évi büdzséként a parlamentnek. A dokumentum érthetően semmit nem tükrözött abból, miként tervezi megvalósítani választási ígéreteit Zelenszkij elnök és csapata.

A képviselők pártállástól függetlenül bírálták a tervezetet, mégsem lökték vissza a kormánynak, hanem továbbították a parlamenti bizottságoknak, ahol maguk láttak neki a büdzsé „kiigazításának”. Ennek a munkának a „gyümölcse” október 18-án jelent meg először a Legfelső Tanács üléstermében, ahol a honatyák elfogadták első olvasatban a dokumentumot.

A beszámolók szerint mintegy kétezer módosító indítványt nyújtottak be a költségvetés tervezetéhez, ezek közül kb. 800-at vettek figyelembe. Ennek meg is lett az eredménye, amennyiben a képviselők valamennyi „kívánságának” kielégítéséhez további 1,9 trillió hrivnyára volna szükség. Összehasonlításképpen: ez kis híján a duplája a teljes idei költségvetésnek!

Honnan lesz pénz?

Úgy hírlik, minden frakciónak lettek volna elképzelései arról, honnan kellene előteremteni a kiadások fedezéséhez szükséges irdatlan pénzmennyiséget, ezek azonban valamiért nem kerültek be a dokumentumba. Állítólag azért nem, mert a kabinet még dolgozik a saját makrogazdasági előrejelzésén, s csak ha elkészül vele, ami október végére, november elejére várható, akkor fog kiderülni, valójában mennyi pénzzel és milyen forrásokkal számol jövőre a kormány.

Egyébként bármilyen fantasztikus elképzelésekkel álltak is elő az ellenzéki képviselők az ország bevételeinek gyarapítására, valójában mindenki tisztában van vele, hogy túl sok valamennyire is megbízható pótlólagos pénzforrás nem létezik a már ismertekhez képest. Például az eredeti elképzeléshez képest a parlament 3,5 milliárd hrivnyával nagyobb bevételre számít az Ukrán Nemzeti Banktól. Emellett 1,1 milliárddal több folyhatna be az itthon előállított termékekből és szolgáltatásokból, további 5,6 milliárd pedig az import után fizetett hozzáadottérték-adóból. Az utóbbi összeget a csempészés elleni küzdelemtől remélik. A számítások szerint ráadásul ehhez mindössze a 10%-át kellene megadóztatni a jelenleg az országba bejutó csempészárunak. Emellett jövőre nagyobb hányadot vonnának el kötelezően az állami vállalatok jövedelmeiből, többet kérnének az állami tulajdon bérléséért, növelnék az importvámot, újra a reálisnál nagyobb bevételt írnának elő az állami tulajdon privatizációjából stb. Azonban a parlamenti vita során nyilvánvalóvá vált, a tervezett bevételnövelő intézkedések teljes és tökéletes megvalósulása esetén sem számíthatunk 17,8 milliárd hrivnyánál több pluszforrásra, ami édeskevés a felmerülő kiadások és a tetemes költségvetési hiány finanszírozására. Ezért is furcsa némileg, hogy a büdzsében még mindig nem szerepel, mekkora bevételre számít a kormány a termőföldpiac jövő őszre tervezett megnyitásából.

Költeni jobban tudnak a honatyák

A képviselők, a különféle lobbicsoportok fantáziája ugyancsak elszabadult, amikor arról volt szó, hogy mire lehetne elkölteni az állam kevéske pénzét. Például a „Legfelső Tanács jogalkotási tevékenységének megvalósítása” fejezetre kis híján 160 millió hrivnyával többet különítettek el, mint tavaly. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács kb. 28 milliárd hrivnyával többet oszthat újra az ország védelmére, a bíróságok béralapja 200 millió hrivnyával nőhet.

Azt viszont láthatóan kiválóan elsajátították a honatyák, hogy mi az, amire biztosan „nem jut” a büdzséből. Jellemző, hogy továbbra sem találtak pénzt a pedagógusok bérének emelésére, holott az előző kormány egyik utolsó rendelkezése értelmében már szeptembertől emelni kellett volna fizetésüket kb. 20–70%-kal. Ehhez egyébként az Oktatási és Tudományos Minisztérium számításai szerint közel 5,5 milliárd hrivnyára volna szükség. Ez valójában csak akkor tűnik irtóztatóan nagy összegnek, ha nem tudjuk, hogy egyéb, ennél lényegesen kisebb súlyú elképzelésekre mennyit lennének hajlandók elkülöníteni a képviselők. Az oktatásnál maradva: Az ország egybevarrása – mobilitási projekt iskolásoknak című programra, amelynek keretében Ukrajna különböző régióiból származó iskolások kereshetnék fel egymást, 500 millió hrivnyát szánnak. Ugyancsak 500 millióval növelnék az ukrán filmgyártás támogatását.

Állítólag felmerült, hogy ha egyszer nincs rá keret, eltörölhetnék a Hrojszman-kabinet rendeletét, amely alapján ezt az 5,5 milliárd hrivnyát ki kellene fizetni az iskolákban dolgozóknak, ám úgy tűnik, hiányzott a honatyákból a politikai bátorság, hogy csak úgy eltöröljenek egy a pedagógusok bérezését javító intézkedést.

Ugyancsak feltűnő, hogy a költségvetésből néhány kivételtől eltekintve továbbra is hiányoznak a kormányzat által megvalósítani tervezett reformok kiadásai.

Szociális szféra: amennyi jut

A költségvetés egyelőre rendkívül óvatosan fogalmaz, ha a szociális kiadások kerülnek szóba, sőt jó néhány alapvető juttatás tekintetében még nincs végleges, az új kormány elképzeléseit tükröző szám. Például a minimálbér és a létminimum várható emelésével kapcsolatban továbbra is ott tartunk, hogy azokra „az állam pénzügyi lehetőségeiből kiindulva” szándékoznak sort keríteni. Ugyanakkor közismert, hogy jelenleg a hivatalos létminimum alig valamivel több, mint a fele a ténylegesnek, s a fele az ENSZ által a közép-kelet-európai országok számára javasoltnál (napi 5 dollár). Elemzők szerint a kormány leplezni se nagyon igyekszik, hogy valójában a szociális kiadások visszafogása a cél. Számukra optimális megoldás lenne például, ha sikerülne elérni, hogy a juttatások és támogatások mértéke a jövőben ne függjön a hivatalos létminimumtól se.

Ezek után bátran kijelenthetjük, hogy a képviselők több heti lelkes munka után sem tudtak felmutatni egy tisztességes költségvetés-tervezetet az országnak. Nem csoda, hogy az UNIAN hírügynökség szerint Valerij Packan, a számvevőszék elnöke a büdzsé parlamenti vitája során felhívta a kormány és a Legfelső Tanács figyelmét a tervezés fontosságára a rendelkezésre álló források felhasználásában. Rámutatott: a tervezési hiányosságokat jelzi, hogy míg 2017-ben a miniszteri kabinet 77 alkalommal rendelkezett a költségvetési források újraelosztásáról, 2018-ban már 99 ilyen rendeletre volt szükség.

(zzz)