Tudományos konferencia a Rákóczi-emlékév keretében Beregszászban
„Hazánk szentje, szabadság vezére”
A Rákóczi-emlékév apropójából „Hazánk szentje, szabadság vezére” címmel szerveztek tudományos konferenciát október 24-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF).
Az eseményt Csatáry György, a főiskola bázisán működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője nyitotta meg, és köszöntötte a határon innen és túlról érkezett résztvevőket. „A Rákóczi-szabadságharc kezdete és vége vidékünkhöz kapcsolódik: Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyékhez. Ezeknek az eseményeknek az emlékét szeretnénk ezzel a fórummal tovább építeni” – emelte ki a konferencia lényegét Csatáry György, majd a fejedelmet jellemezve hozzátette: „II. Rákóczi Ferenc személyisége és tevékenysége a népek és nemzetek összetartó erejét is szimbolizálja […], a meg nem alkuvása pedig a magyar szabadság egyik szimbóluma – Rákóczi mindig kitartott eszméi mellett annak ellenére, hogy más alternatíva is volt.”
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából a Magyar Országgyűlés 2019-et Rákóczi-emlékévnek nyilvánította. „Rendkívüli jelentőségű ez a döntés, hiszen II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadság legemblematikusabb szimbóluma” – mondta Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul köszöntőjében. A főkonzul beszédében Hóman Bálint és Szekfű Gyula magyar történészek tollából származó sorokkal idézte fel a fejedelem életútját.
Köszöntötte a konferencián megjelenteket Rácz Béla rektorhelyettes is. „A mai esemény nemcsak egy tudományos fórum, hanem egyúttal a Rákóczi-fa felavatására is sor kerül, ezzel vidékünk történelme egy új emlékhellyel fog gazdagodni. Ez pedig nagy esemény mindannyiunk számára” – szögezte le Rácz Béla, aki emlékeztetett: a főiskola 2003-tól viseli a nagyságos fejedelem nevét.
A köszöntőket követően Kész Barnabás történész, néprajzkutató moderálásával az előadók a Rákóczi-szabadságharc hadseregszervezésének előzményeibe, a fejedelem felső-magyarországi örökségébe, valamint az ifjú Rákóczi udvarába adtak betekintést.
Ezután a konferencia átsétált a Linner Bertalan Beregszászi Járási Kórház udvarára, ahol felavatták az egyesek szerint 600 éves tölgyfát, amely alatt a legenda szerint a nagyságos fejedelem is megpihent és sütögetett. Az alkalmon részt vettek a kórház képviselői is.
A délutáni előadások során számos érdekességet is megtudhattak a jelenlévők, például megismerhették a korabeli kuruc öltözéket és fegyverzetet, illetve a Rákócziak írott örökségét Kárpátalján, Bercsényi Miklós, Ung vármegye főispánjának életével kapcsolatos érdekességeket, az eperjesi református gyülekezet 1707-es létrehozását, az 1709–1710-es felső-magyarországi pestisjárvány következményeit, valamint a Rákóczi-kultusz salánki ápolását és hallhattak helyi mondákat Rákócziról.
A konferencia a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezésében valósult meg.
CsA
