Elvált szülők gyermekeinek külföldre utazásáról

„Érdekelne, mit mondanak a jogszabályok az elvált szülők kiskorú gyermekeinek külföldre utaztatásáról. Igaz, hogy nagyon bonyolult folyamat az engedélyeztetés?”

– Való igaz, hogy az engedélyeztetési eljárás régen sem volt egyszerű, és manapság is sok buktatóval járhat, bár valamelyest változott a szabályozás, méghozzá jó irányba. Korábban kötelező volt megszerezni a családtól külön élő szülő közjegyző által hitelesített hozzájárulását, amennyiben a másik szülő külföldre kívánt utazni a közös gyermekkel, vagy más kíséretében küldte volna őt a határon túlra. Ha pedig a gyermeket nevelő szülő nem kapta meg a hozzájárulást a külföldi úthoz, nem volt más választása, a bírósághoz kellett fordulni. A bírósági eljárás persze elhúzódhatott, ráadásul a bírói határozat egy adott időpontra, egy konkrét úti célra szólt, és nem a gyermek nagykorúságáig hátralévő időre. A bírósági eljárás ezért a gyakorlatban alkalmatlan volt arra, amire elvben kitalálták, vagyis hogy hathatós jogorvoslatot biztosítson a szülők közötti, a gyermek külföldi utazásával kapcsolatos vitás kérdésekben.

A szabályozás mára annyiban változott, hogy a gyermek azzal a szülővel, akivel ténylegesen együtt él, vagyis aki neveli, a másik szülő közjegyző által hitelesített hozzájárulása nélkül is külföldre utazhat évente legfeljebb egy hónapra a gyámhatóság vagy a bíróság határozata alapján. Ami viszont a másik, a családtól külön élő szülőt illeti, ő szintén külföldre utazhat gyermekével, de csak abban az esetben, ha nincs tartozása a gyermektartásdíj fizetése terén, illetve ha megszerzi a gyermeket nevelő szülő közjegyző által hitelesített hozzájárulását. Erre való tekintettel a válás kimondásakor fontos kérni a bíróságot, hogy legalább a különválási határozat indoklásában tüntesse fel, melyik szülőnek „ítélte” a gyermeket vagy gyermekeket, azaz az apával vagy az anyával élhet/élhetnek-e ezen túl együtt a kicsinyek.

Most pedig lássuk a részleteket! Mint utaltam már rá, a gyermeknek a másik szülő engedélye nélküli külföldre utaztatásáról kiadott bírósági határozat csupán egy bizonyos időszakra, egy konkrét utazásra vonatkozik. Ugyanakkor létezik egy másféle bírósági határozat is, amely megállapítja a gyermek lakóhelyét. Ez nem határidőhöz kötött, s többször is felhasználható külföldi utazásokhoz.

A gyámhatóság is lehetővé teheti a külföldi utazást a gyermek számára. A hatóságnak a gyermek lakóhelyét megállapító igazolása a törvényerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes, s legfeljebb egy hónapos külföldi tartózkodást tesz lehetővé.

Általában bármilyen bírósági határozat megszerzése időigényes vállalkozás, ezért amennyiben a szülők között jó a kapcsolat, s egyetértés van a gyermek külföldi utazását illetően, változatlanul az a leggyorsabb megoldás, ha a közjegyzőhöz fordulnak a másik szülő hozzájárulásának megszerzése végett. Ha viszont a másik szülő nem ért egyet a közös gyermek külföldi utazásával, célszerű felkeresni egy családügyekben jártas ügyvédet, aki segít a bírósági határozat megszerzésében.

Továbbra is kérhetjük a bíróságtól, hogy engedélyezze a gyermek külföldre utazását a másik szülő hozzájárulása nélkül, ami azonban csak egy konkrét útra és konkrét időszakra jelent megoldást. Tekintetbe kell venni ráadásul, hogy a határozat kiadása bizonyos esetekben akár hónapokig is eltarthat. Célszerűbb ezért mindjárt keresetben kérni a bíróságtól – ha erről nem született döntés a válás kimondásakor –, hogy foglalja határozatba, melyik szülővel élhet egy háztartásban a gyermek. Ennek a határozatnak a megszerzése is elhúzódhat, ám ezzel egyszer s mindenkorra (vagyis a nagykorúság eléréséig) megoldódhat a gyermek külföldi utaztatásának kérdése. Azt is meg kell jegyezni, hogy a perköltség, az ügyvéd díjazása kiadásokkal jár ugyan, de amennyiben a bíróság a gyermeket nevelő szülő javára dönt, a kiadásokat a másik félre terheli.

A bírósági eljáráshoz képest valószínűleg kevesebb időt vesz igénybe, ha a gyámhatósághoz fordulunk a gyermek lakóhelyének megállapítása véget. Ennek az igazolásnak a birtokában a szülő egy éven át maga dönthet a nála elhelyezett gyermek ideiglenes kiutazásáról az országból, maximum egy hónap időtartamra. Az eljárás legfeljebb 1-2 hónapot vehet igénybe. Kötelező feltétele, hogy a másik szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy a közös gyermek elhagyja az országot. A tájékoztatásnak célszerű térti vevényes ajánló levélben eleget tenni, amelyben feltüntetjük a célországot és az utazás időtartamát.

A szülőnek, akivel a gyermek együtt él, a gyámhatóság igazolásának megszerzéséhez be kell nyújtania a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekügyi szolgálatnak a következő dokumentumokat:

– kérvény;

– a kérelmező személyigazolványának másolata;

– a gyermek személyigazolványának (ha van) másolata;

– a kérelmező lakhelyigazolása (ha személyigazolványában nincs feltüntetve a lakóhelye);

– igazolás a gyermek lakcímbejelentéséről (13-as „forma”);

– a gyermek születési bizonyítványának másolata;

– a bíróság válást kimondó határozatának másolata;

– a másik szülőnek megküldött tértivevényes ajánlott tájékoztató levél, a levél feladását igazoló pénztári csekk, a levél tartalmáról kiállított jegyzék másolata;

– az illetékes egészségügyi konzultációs bizottság igazolásának másolata (amennyiben az országot ideiglenesen elhagyni készülő gyermek rokkant, súlyos beteg vagy sérülést szenvedett el).

A hatóság a felsorolt dokumentumok alapján, miután felkereste a gyermek lakóhelyét, elbeszélgetett a gyermektől külön élő szülővel (ha van rá mód), vagy a gyermekkel (ha az betöltötte 14. életévét), dönt a gyermek lakóhelyét megerősítő igazolás kiállításáról. A szolgálat határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a két szülőt (ha mindkettőjük tartózkodási helye ismert). Amennyiben a határozat ellen a meghozatalától számított 10 munkanapon belül nem érkezik fellebbezés, jogerőre emelkedik, s hitelesített másolatát kiadják a kérelmezőnek bemutatásra az országhatár átlépésekor.

A határ átlépésekor a gyermek személyigazolványát is be kell mutatni (ha van). Nem követelmény viszont felmutatni a határon a szálláshelyfoglalást igazoló dokumentumot, tehát az okmánnyal egy éven belül több külföldi utazást is tehetünk, de egyik időtartama sem haladhatja meg az egy hónapot.

Felhívnám a figyelmet, hogy az efféle esetekben a gyermek lakhelye és lakcímbejegyzése nem feltétlenül esnek egybe. A kiutazási engedély kérelmezésekor a gyámhatóság feladata a gyermek tényleges lakhelyének megállapítása.

hk