Kirándulás Vereckére

Olvasói levél

2019. október 29., 11:16 , 979. szám

Október 23-án a 10. Számú Munkácsy Mihály Öregcserkészcsapat Zemkó Tibor csapatparancsnokkal az élen teljes létszámban, önkéntes hozzátartozókkal egyetemben a Vereckei-hágónak vette útját, hogy összekötve a kellemest a hasznossal, meg sem álljon a Vereckei Honfoglalási Emlékműig. A kellemes az volt, hogy a jó időnek köszönhetően a táj csodálatos szépségében gyönyörködtünk, a hasznos pedig az, hogy az emlékmű előtt való kötelező tisztelgés és koszorúzás mellett megemlékeztünk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kezdetéről.

Csapatunk többhetes, sőt, inkább több hónapos előkészület – elképzelés, tervezgetés, kivitelezési készség – után meghozta a döntést: október 23-án irány a Vereckei-szoros! Katonás rendben, ahogy cserkészekhez illik, cserkészegyenruhában, pontosan reggel 9 órakor indultunk el.

Utazásunk és megérkezésünk az emlékműhöz zökkenőmentes volt. Ami ezt a csodálatos remekművet illeti, csak emelkedettséggel tudok beszélni róla. Ez az építmény az azt övező területekkel, a kilátással a hegyvonulatokra magát a harmóniát jelképezi Isten, ember és természet között. Itt találkozik a múlt a jelennel, a jelen a jövővel. Elénekelhettük a Cserkészhimnuszt és ünnep lévén a magyar himnuszt. A közeli filagóriában jó étvággyal falatoztunk, majd hazaindultunk Munkácsra.

Fedeles Jenő, Munkács