Általuk is bővülhet Nobel-díjasaink névsora

XVI. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája

2019. november 8., 16:51 , 981. szám

Öt kárpátaljai és magyarországi felsőoktatási intézményből összesen kilenc, 35 évnél fiatalabb, tudományos fokozattal még nem rendelkező kutató, hallgató számolt be kutatásainak eredményeiről Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferencia célja, hogy a pályájuk elején járó tudósok tapasztalt professzorokkal találkozhassanak, akik tanácsaikkal, esetleg kritikáikkal segítsék őket további munkájukban.

Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodavezetője elmondta: „A főiskola tizenhatodik éve, 2011-től már közösen az alapítvánnyal, minden évben megszervezi a Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját. A tudományos kutatással foglalkozó kárpátaljai fiatalok különböző felsőoktatási intézményekből érkeztek, képviseltette magát a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem. A konferencia egy olyan fórum, ahol tapasztalt szaktekintélyek segítik az előadókat kutatásaik elmélyítésében, vagy akár kutatási területük megváltoztatásában. Volt már rá példa, hogy egy előadó eljött egy bizonyos témával, és a végén egészen másból írt doktori disszertációt. Nagyon fontos ez a konferencia a jövő kárpátaljai magyar kutatóinak kinevelésében, minden évben több szekcióban zajlik, és illeszkedik a Magyar Tudomány ünnepségsorozatához, amit mindig november folyamán valósítanak meg a Kárpát-medencében. Idén elsősorban történészek, vallástörténész, oktatástörténész jelentkezett, valamint egy irodalomkutató, illetve a természettudományi szekcióban is vannak geográfusok és fizikus is” – mondta el az esemény főszervezője, Váradi Natália.

A fiatal kutatók munkáját és előadását értékelő professzorok között volt idén a történelem szekcióban dr. Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kutatási Osztályának osztályvezetője, prof. dr. Zsidai Ágnes, az ELTE Állam és Jogtudományi Kara Jog és Társadalomelméleti Tanszékének docense, dr. Sallai József, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott docense, dr. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Intézetének docense, dr. Pallai László egyetemi adjunktus, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgatóhelyettese. A természettudományi szekcióban pedig: dr. Vince Tímea, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, prof. dr. Tarics Zoltán, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ungvári Elektronfizikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és dr. Molnár D. István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense.

A konferencia elején Beke Mihály András beregszászi magyar konzul köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a magyar tudományosság a világ élvonalában szerepel, és a magyar tudósok ott vannak a világ, különösen az új világ egyetemein, laboratóriumi kutatóhelyein, tudományos intézeteiben. Nemzetünk lélekszámához képest nagyon magas a magyar Nobel-díjasok száma, aminek magyarázatát sokan a századforduló magyar középiskolai rendszerében és a kreativitásra ösztönző tanárok munkájában látták. Mások a magyar nyelv logikus felépítésében, rendkívül árnyalt kifejezésmódjában és annak a gondolkodásra visszacsatoló hatásában vélték felfedezni ennek a jelenségnek a magyarázatát. Voltak akik a génekre hivatkoztak. Beke Mihály András nem foglalt az elméletek egyike mellett sem állást, de kijelentette: „A szívós, kitartó munkának és a megalapozott ismeretanyagnak komoly szerepe van a tudományos sikerekben.”

Badó Zsolt