Költségvetés: Második nekifutásra sem érthető

2019. november 13., 09:31 , 981. szám

A miniszteri kabinet benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 2020. évi állami költségvetés tervezetének második olvasatra átdolgozott változatát. Ha azt állítjuk, hogy a tervezetben kő kövön nem maradt az előző változathoz képest, igen enyhén fogalmazunk.

Szakértők általában egyetértenek abban, hogy az új kormány által benyújtott költségvetés alig különbözik a porosenkói korszak büdzséitől. A kormányzat igyekszik betartani a határidőket, a dokumentumra azonban ugyanúgy hatással van a politika, mint a múltban, vagyis a költségvetés végső tartalma – akárcsak pénzügyi-gazdasági hatása – kiszámíthatatlan.

A kormány a törvény betűjének engedelmeskedve még szeptember 15-én benyújtotta a parlamentnek a költségvetés tervezetét, ám az nem a saját tervezete volt, hanem még az előző kormány által kidolgozott vázlat. Mindjárt jelezték is, hogy amint október végére elkészül az új makrogazdasági előrejelzés, átdolgozzák a tervezetet. Azóta a makrogazdasági előrejelzés elkészült, s a büdzsé átdolgozásával is végeztek.

Ami a makrogazdasági előrejelzést illeti, a kormány jelenleg 3,7%-os gazdasági növekedéssel, 5,5%-os inflációval, továbbá 27 hrivnya/dollár középárfolyammal számol jövőre. Ennek fényében a költségvetés bevételét 1,094 trillió hrivnyában határozták meg, ami 15 milliárd hrivnyával több, mint az eredeti tervezetben. A kiadások 11 milliárd hrivnyával 1,181 milliárd hrivnyára nőttek. A költségvetés hiánya összességében 0,8 milliárd hrivnyával 95,100 milliárd hrivnyára csökkent és a GDP 2%-ának felel meg.

A bevételek gyarapodását a kormány egyebek mellett attól reméli, hogy a javuló makrogazdasági előrejelzés alapján a Pénzügyminisztérium valamelyest növelte a várható adóbevételekre vonatkozó előirányzatát, ezenkívül „hagyományosan” növelték az állami vagyon privatizációjától remélt (bár soha be nem folyó) bevételeket. Emellett új bevételi források is megjelentek, amilyen például a szerencsejáték-licencek értékesítéséből befolyó összeg, amelyet legalább három milliárd hrivnyára becsülnek jövőre. További 500 milliót remél a kormány a borostyánkitermelés legalizálásától.

Ami a kiadásokat illeti, második olvasatban megjelentek a költségvetésben a hírhedt regionális fejlesztési kiadások. Igaz, „mindössze” kétmilliárd hrivnyáról van szó, de Ukrajna ezt sem engedhetné meg magának. Ráadásul a regionális fejlesztési kiadások köztudottan nem alkalmasak a régiók fejlesztésére, arra viszont kiválóan megfelelnek, hogy a képviselők, akik a régiójukban e pénzek fölött rendelkeznek, befolyásuk gyarapítására használják fel az állami forrásokat.

Változott az agrárszektor támogatása. A mezőgazdaságot a kormány korábban egyetlen módon szándékozott támogatni, méghozzá a termőföldvásárlás hitelezésének olcsóbbá tételét szolgáló kamattámogatással. Jövőre két forrás is rendelkezésre áll: az egyik a földvásárlást is támogatni hivatott részleges hitelgarancia-alap 240 millió hrivnyás alaptőkéjének biztosítása, a másik egy négymilliárd hrivnyás forrás az ágazat támogatására, amely állítólag szintén felhasználható lesz földvásárlásra.

Emellett a kormány igyekezett befoldozni a szociális támogatások finanszírozása terén tátongó óriási réseket, elsősorban az oktatás és az egészségügy területén, ez az igyekezet azonban a legtöbb esetben csak arra volt elég, hogy bársonyból legyen a folt a lyukas nadrágon.

Takarékoskodni a kormány elsősorban a köztisztviselők számának csökkentésével próbál. Ezenkívül 3,4 milliárdról 1,4 milliárdra csökkentették a jövő év végére tervezett népszámlálás kiadásait.

Érdekes módon nem mondott le a kormány az úgynevezett szociális szabványok áttekintéséről – mutat rá az Ekonomicsna Pravda. A költségvetésben így továbbra is szerepel az a furcsa rendelkezés, amely kötelezi a kormányt, tegyen határozott lépéseket a létminimum összegének közelítésére a tényleges megélhetési minimumhoz, bár erre a feladatra egyetlen fitying se lett előirányozva. A reális összeget a szakértők 2020-ban mintegy 4251 hrivnyára becsülik, ami nagyjából a duplája a jelenleginek. Ráadásul számos szociális juttatás mértékét a létminimumból kiindulva számítják ki, így a rendelkezés teljesítése elvben több milliárdos pótlólagos kiadást jelentene az államnak.

Közben a Szociálpolitikai Minisztérium utalt arra, hogy az új szabványok bevezetésével párhuzamosan függetlenítenék a szociális juttatások megállapítását a létminimum összegétől. A két hír együtt viszont már sokkal inkább a kiadások lefaragásának előkészítésére utal, hiszen ha a parlament megszavazza ezt a törvénymódosítást, a kormányt semmi sem kötelezi többé a juttatások összegének és egyes köztisztviselők bérének automatikus emelésére a létminimum változása esetén.

A költségvetés végső számai ugyanakkor minden kockázatot figyelembe véve is kiszámíthatatlanok egyelőre, mivel nem tudható, mennyire duzzasztják fel a kiadási oldalt a képviselők „kívánságai”, amelyekkel a parlamenti vita során állhatnak elő, s amelyeket a kormány aligha utasíthat vissza kivétel nélkül, ha azt szeretné, hogy a büdzsét elfogadja a Legfelső Tanács a törvényes határidőig, vagyis december 1-jéig. Az is hiányérzetet kelt a szakértőkben, hogy a költségvetésből továbbra sem tűnik ki, mitől reméli a kormány a gazdasági növekedés gyorsulását.

(ntk)