Magyar nyelvű oktatás Fancsikán

Az óvodától az általános iskolai osztályokig

2019. december 8., 18:52

A Nagyszőlőstől mindössze hét kilométerre eső Fancsika község a szovjet éra előtt döntő többségben magyarlakta falu volt, ám a szovjethatalom évtizedei alatt ruszin-ukrán betelepülések révén számunkra kedvezőtlen módon megváltozott az etnikai összetétel, a település 2243 lakosának jelenleg a 30 százaléka tartozik a nemzetünkhöz, ráadásul az 1970-es években a magyar általános iskola is elsorvadt, már csak ukrán tannyelvű középiskola működik a községben, s most az alapoktól kell újjáépíteni a magyar nyelvű oktatást.

Az egyik alap a fancsikai Szent Katalin Óvoda, mely 2003-ban nyitotta meg kapuit.

– Jelenleg hatvan gyermekkel foglalkozunk, egy-egy kis-, közép- és nagycsoportban. Egyharmaduk színmagyar családban nevelkedik, így jól beszéli a nyelvünket, hetven százalékuk viszont vagy etnikumközi vegyes házasságból, vagy ukrán családból származik. A vegyes házasságban nevelkedő gyerekek több mint a fele csak töri a magyart, bár érteni ők is értik. Sokat számít, hogy otthon mennyire hallanak magyar szót, s jó, ha együtt élnek velük a magyar nagyszüleik, akikkel a mi nyelvünkön beszélgetnek. Az ukránok ellenben – ők alkotják az említett 70 százalék 10-15 százalékát – úgy kerülnek fel hozzánk, hogy egy szót sem tudnak magyarul. Őket a magyar határ közelsége miatt, gyermekeik esetleges majdani magyarországi munkavállalására gondolva íratják be hozzánk a szüleik, hogy sajátítsák el a nyelvünket, amit lépésről lépésre érünk el. A foglalkozásokat – játékokat, meseolvasást, magyar néptánc- és népdaloktatást – magyarul tartjuk meg, ahogy az iskolai előkészítő foglalkozásokat is. Akik úgy kerülnek hozzánk, hogy törve beszélik a nyelvünket, azok a középcsoportban már jobban értenek és beszélnek magyarul, az ukránok viszont az óvoda befejezésekor jól értik, de törik a magyart – mutatja be Veszprémi Csilla óvodavezető a gyermekintézményt. – A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől (KMPSZ) már korábban is kaptunk játékokat, meséskönyveket, tavaly pedig egy nagy ajándékcsomaggal leptek meg bennünket, a játékszerek, meséskönyvek mellett laptoppal, nyomtatóval és vetítővel is. De magyarországi adományozóktól, valamint a kistarcsai Gesztenye Óvodától és a budafoki Halacska Óvodától is kapunk könyveket, játékszereket. Velem együtt hatan dolgozunk itt óvónőkként, köztünk egy zongorán játszó zenepedagógus. Korábban nyolcan voltunk, de aztán egy munkatársunk az anyaországban vállalt vendégmunkát, Nagy Zita volt kolleginánk pedig immár az idén újraindult magyar 1. osztályt oktatja, melynek tanulói a mi óvodánkból mentek fel ebbe az osztályba.

Az egykori Fancsikai Magyar Általános Iskola utolsó 1. osztályos kisdiákjai 1968. szeptember 1-jén lépték át az iskola küszöbét, és 1975-ben be is fejezték az utolsó, nyolcadik osztályt, de 1968 után már nem indult több 1. osztály – tekint vissza a múltba Nagy Zita.

– A magyar szülők úgy gondolták, gyermekeik jobban érvényesülnek majd az életben, ha ukrán iskolába járnak, s volt, persze, propaganda, az ukrán iskola pedagógusai ugyanezt mondogatták nekik – jegyzi meg Bák Ferenc, a KMKSZ Fancsikai Alapszervezetének elnöke.

– A szülőknek pedig nem volt elég erős nemzeti öntudatuk – fűzi hozzá a tanítónő. – Az 1990-es években aztán már voltak próbálkozások magyar osztályok indítására, 1992-ben, majd 1993-ban is beindult a magyar 1. osztály, de a következő évben már nem. A két magyar osztályt előbb összevonták, majd a gyerekeket korosztályok szerint átvezették az ukrán 2., illetve a 3. osztályba.

– Vaszilina Ticska akkori iskolaigazgató ellene volt a magyar osztályok beindulásának, közeli munkatársaival együtt megijesztette a magyar szülőket, hogy a gyerekeik akkor fognak boldogulni az életben, ha ukrán osztályokban tanulnak – emlékezik vissza Bák Ferenc.

– Az idén viszont már voltunk annyian, eltántoríthatatlan magyar szülők, hogy újrainduljon egy magyar 1. osztály, pedig az iskolaigazgató helyettese megpróbált lebeszélni minket a gyermekeink magyar 1. osztályba járatásáról – veszi vissza a szót Nagy Zita, aki egyúttal gyakorló anyuka is. – Aztán felmerült az a kifogás, hogy nincs tanterem, amelyikben meg lehetne tartani az órákat. Ezt követően viszont a KMPSZ levelet írt az iskolának, hogy biztosítsanak helyet a magyar 1. osztálynak, illetve egy helybeli lakos is szót emelt az érdekünkben, és mégiscsak lett tantermünk. A beinduláskor pedig nagy segítségünkre volt Homoki Gabriella, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola igazgatója, aki tankönyveket, köztük ábécéskönyveket adott kölcsön nekünk. Hálás köszönet érte. Majd október közepén magyarországi ábécéskönyveket és munkafüzeteket kaptunk a KMPSZ-től, s mivel ezen ábécéskönyvek tananyaga nem sokban tér el az ukrajnai oktatási program szerinti tananyagtól, ezért államilag engedélyezett a használatuk. Nagyon köszönjük a Pedagógusszövetségnek az ugyanekkor adott szemléltetőket, betűkészleteket és más taneszközöket, s ígéretet kaptunk tőlük, hogy magyarországi matematika-tankönyveket és munkafüzeteket is ajándékoznak nekünk. Megjegyzendő: az anyaországi matematikakönyvek használata is államilag engedélyezett.

– Hány gyerek tanul az 1. osztályban? Hányan nevelkednek magyar családokban, hányan származnak vegyes házasságokból, és az utóbbiak mennyire beszélnek jól magyarul?

– Tizenhárom gyerekkel foglalkozom, hat tanuló színmagyar családban nevelkedik, hét pedig vegyes házasságból származik. Az utóbbiak közül nem mindenki beszél jól magyarul, de a többségük igen. Megjegyezném: a vegyes házasságokban inkább az apukák a magyarok, s értelemszerűen kevesebbet foglalkoznak a gyermekeikkel, mint az ukrán anyukák, már csak azért is, mert sok férj külföldön vállal munkát, s hónaphosszat távol van az otthonától. És az is számít, hogy a magyar házasfél kerül-e ukrán családba, vagy fordítva. Így aztán a vegyes etnikumú családokban fele-fele arányban beszélnek vagy szinte csak ukránul, vagy magyarul és ukránul. Az ezekből a magyar óvodába felment, majd onnan hozzánk jött gyerekek nem mindegyike beszéli még jól a nyelvünket, de a többségük igen, és az előbbiek esetében is látható a fejlődés. Nincs gond a gyerekek írástudásával, és az olvasás is jól megy nekik.

– Hogy látja, lesznek-e újabb magyar osztályok, illetve lenne-e mód a magyar tannyelvű általános iskolai oktatás újraindítására is, ha a politikai helyzet kedvező alakulása esetén 2023 után sem korlátoznák a magyar nyelvű tanítást?

– Ismerek szülőket, akik a jövőre iskoláskorba lépő gyermekeiket szívesen beíratnák az újabb magyar 1. osztályba. Vannak, persze, akik megingathatóak, de ha van egy stabil mag, olyan apukák, anyukák, akik eltántoríthatatlanok a magyar oktatás folytatódásától, akkor az ingadozók is szívesen járatnák magyar tannyelvű osztályokba a gyermekeiket. Hogy az oktatási törvényt módosítsák, ez a politikusok feladata. Mindenképpen szükség van viszont új tanítókra, s ha a 4. osztály fölött 2023 után is folytatódna a magyar nyelvű oktatás, szükség lenne új szaktanárokra is. És jó lenne, ha a Rákóczi-főiskolán nagyobb hangsúlyt fektetnének a leendő pedagógusok küldetéstudatának az erősítésére, hogy legyen bennük tűz, hogy az anyaországinál kisebb fizetés mellett is vállalják az itteni magyar gyermekek tanítását…

Az alsó osztályokban már mintegy hét-nyolc éve beindult a magyar nyelv fakultatív oktatása, ami be is van iktatva az órarendbe. Jelenleg négy magyar nemzetiségű alsó tagozatos tanítónő foglalkozik vele. Egyikük Gönci Natália.

– Mindegyikünk a saját osztályában vezeti le a foglalkozásokat. Az elsősök (természetesen a magyar tannyelvű 1. osztály kivételével) és a másodikosok heti egy, a harmadikosok és a negyedikesek pedig heti két órában tanulják a nyelvünket, összesen mintegy százan. Hatvan százalékuk ukrán, húsz-húsz százalékuk pedig vegyes, illetve magyar családokban nevelkedik – fejti ki Gönci Natália. – Aki a nyelvismeret terén a nulláról indul, annak egy-két hónapra van szüksége ahhoz, hogy megtanulja az elemi magyar kifejezéseket. A betűismeret oktatása során pedig kevés a heti egy óra az ábécé elsajátíttatására. Ha a gyerek családjában nem beszélnek magyarul, akkor 3-4 hónapra, ha viszont a családban magyar szó járja, 1-2 hónapra van szükség a betűk megtanítására. A nyelvtanulás során egyébként a családi háttér mellett sok függ a gyerek akaratától is, hogy megtanuljon magyarul. De a 4. osztály végére az ukrán, illetve a vegyes családokban nevelkedő tanulók többsége elsajátítja a nyelvünket, ha törve beszélik is azt.

Az 5–9. osztályokban pedig heti két órában, második idegen nyelvként oktatja a magyart Gábor Katalin tanítónő.

– Korábban az angol mellett a francia volt a második idegen nyelv, de öt évvel ezelőtt a szülők kérvényezték, hogy a francia helyett a magyar legyen a második idegen nyelv, ezt pedig az tette lehetővé, hogy a korábbi nyelvtörvénynek és a járási tanács döntésének köszönhetően akkor még a Nagyszőlősi járásban is regionális hivatalos nyelv volt a magyar. Andrij Levrinc iskolaigazgató azután a szülők kérvényei alapján a járási oktatási osztály elé terjesztette a beadványt, hogy a magyart oktassák második idegen nyelvként, az oktatási osztály pedig igent mondott a dologra – pillant vissza a kezdetekre Gábor Katalin. – Van olyan osztály, ahol a tanulók egyharmada, de van, ahol csak tíz százalékuk színmagyar, a vegyes házasságokból származó gyerekek aránya 20 és 40 százalék között mozog, a tanulók többsége pedig ukrán. A nyelvoktatás során a beszédtémák elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt, de minden téma mellett van egy nyelvtani rész is. Az ukrán gyerekeknek nagyon nehéz elsajátítaniuk a toldalékolást, a ragozást, míg a magyar gyerekek esetében a helyesírás megtanítása jelent gondot, mivel természetesen jól beszélik az anyanyelvünket, de eleinte nem tudják helyesen leírni a szavakat. Sokat segít a magyar nyelvismeret fejlesztésében, hogy a KMPSZ szervezésében, az Erzsébet-program keretében nyaranta húszfős gyermekcsoportokkal rándulunk ki a Balatonra, hat napra, ahol a vegyes házasságokból származó, illetve az ukrán családokban nevelkedő gyerekek magyar nyelvi környezetben vannak, magyarországi magyar gyerekekkel játszanak együtt, magyar nyelven kell megvásárolniuk az enni-, innivalót a standoknál, és számukra nagy sikerélményt jelent, hogy ki tudják fejezni magukat magyarul. Azt viszont még nem tudni, hogy a 10–11. osztályokban is folytatódni fog-e a magyar,mint második idegen nyelv oktatása.

– A 10. és a 11. osztályokban az egyik 10., illetve 11. osztály technológiai, míg a párhuzamos 10. és 11. osztály ukrán filológiai szakirányú. A technológiai szakirányú osztályokban legfeljebb heti egy, az ukrán filológiai szakirányú osztályokban pedig heti egy-két órában tanulhatnák a diákok a magyart mint második idegen nyelvet, de hogy ez megvalósulhasson, ahhoz a szülők több mint a felének a kérvénye szükségeltetik, és a kérvények alapján a járási tanács hozhat döntést a kérdésben – magyarázza Andrij Levrinc iskolaigazgató. – Azt viszont az oktatási program nem teszi lehetővé, hogy az 5–9. osztályban nagyobb óraszámban lehessen oktatni a magyart mint idegen nyelvet, illetve, hogy az alsó osztályokban is nagyobb óraszámban kerüljön sor a magyar nyelv fakultatív oktatására.

– És miként állna hozzá a magyar tannyelvű általános iskolai oktatás újraindulásához, amennyiben az oktatási törvény esetleges megváltoztatása ezt lehetővé tenné?

– Ha a szülők kérvényeznék, akkor nem lenne kifogásom ellene…

Végszóként: ha egy településen egyszer már felszámolták a magyar iskolát, akkor nagyon nehéz újraindítani. De nem lehetetlen.

Lajos Mihály