A magyar érdek a legfontosabb

2019. december 11., 10:04

Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) elnöke múlt szerdán Magyarország Ungvári Főkonzulátusán tartott évértékelő sajtótájékoztatót, melyen jelen volt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke is.

A megjelenteket Buhajla József ungvári magyar főkonzul köszöntötte és kifejtette: „Egy nagyon fontos eseményre kerül sor Kárpátalján azzal, hogy a NÖB úgy döntött, itt tartja záróülését, melynek keretében számos rendezvényre került sor a látogatás két napja alatt.”

Pánczél Károly röviden ismertette a 2011-ben alakult bizottság megalakulásának történetét és tevékenységét. Elhangzott, hogy 2010-ben jött a magyar politikában egy olyan nemzetpolitikai fordulat, amely során olyan kérdésekről döntöttek, mint a nemzetegyesítés.

– Ezen törvények után, illetve, hogy az új alkotmányba bekerült a felelősségvállalás, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ez adta az apropót, hogy ne a külügyi bizottság feladata legyen a nemzeti összetartozás kérdése, hanem legyen egy önálló bizottság, amely a közel 30 éves, rendszerváltás utáni magyar történelemben is viszonylag fiatalnak számít. Nemcsak Magyarországon foglalkozik jogalkotással, hanem félévente határon túli magyar közösségekhez is ellátogat. Ez most egy ilyen bizottsági látogatás. Itt is tájékozódunk, és nemcsak Budapesten találkozunk, például a kárpátaljai magyar politikum vezetőivel – mondta Pánczél Károly.

A bizottsághoz tartozó miniszterek évente beszámolnak a munkájukról. Nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is meghallgatták, és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter is be fog számolni.

A NÖB elnöke megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy a legfontosabb a magyar érdek.

– A magyar kormány mindig is ezt fogja követni. A magyar érdek pedig az, hogy Kárpátalján is meg lehessen maradni magyarnak magyar nyelven, magyar kultúrában. Ehhez igyekszünk támogatást nyújtani az itt élő magyaroknak, az itt működő intézményeknek, egyházaknak – jegyezte meg, kitérve arra a széles támogatási rendszerre, amely jól működik, mint ahogyan azt többek között a szociális támogatás, a két ütemben zajló iskolafelújítási program és az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program is igazolja.

Az örömteli dolgok mellett esett szó olyan kérdésekről is, amelyek az elmúlt években problémát jelentenek: az egyik ilyen az ukrán oktatási törvény.

– Magyarország mindig is elkötelezett volt amellett, hogy szükség van egy erős Ukrajnára, amely biztonságos, többször kinyilatkoztatta: az az érdeke, hogy erős szomszédai legyenek, mert az stabilitást jelent. Mindig is kiálltunk Ukrajna területi szuverenitása mellett, és támogattuk Ukrajna európai integrációját, a vízummentességet, az EU-s társulási szerződést. Majd villámcsapásként érkezett az oktatási törvény, amely szerzett jogokat vett el a magyar közösségtől – hangsúlyozta Pánczél Károly és megerősítette: a magyar fél bárhol és bármikor kész leülni ukrán partnereikkel, hogy elmozduljanak a holtpontról és megoldást találjanak a problémákra. Az esetleges kétoldalú találkozók konkrét időpontjáról még nem tudott beszámolni.

– A magyar fél nyitott az ukrán–magyar kapcsolatokat terhelő kérdések őszinte egyeztetésére. Szeretnénk, hogy az az őshonos kisebbség, amely ezer éve itt él, és az ezer év többségében az ukrán és ruszin szomszédaival békében élt, az a jövőben is boldogulhatna ezen a területen, és megkaphatná azokat a jogokat, amelyeket egyébként abban az Európában, ahová Ukrajna is törekszik, megadnak a kisebbségeknek. Az az érdekünk, hogy legyen egy erős ukrán nemzet, amely bölcs is – zárta gondolatait a bizottság elnöke, és sajnálattal állapította meg, hogy Ukrajnában a közelmúltban végbement politikai változások ellenére egyelőre nincs előrelépés az oktatási és a nyelvtörvény vonatkozásában.

Rehó Viktória