Az áttörés elmaradt

Ukrán–magyar vegyes bizottság:

2001. április 13., 02:00 , 13. szám

2001. április 3-4-én megtartotta X. ülését a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar-Ukrán Vegyes Bizottság. A magyar küldöttséget Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az ukrán küldöttséget Hrihorij Szereda, Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának Kisebbségi és Migrációügyi Állami Hivatalának vezetője vezette. Az ukrán tárgyaló küldöttség tagjaként az eseményen jelen volt Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke.

A felek tájékoztatták egymást a határon túli ukránokról, illetve a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabályok előkészítéséről, s az ülésen elfogadott jegyzőkönyvbe bekerült, hogy a vegyes bizottság támogatja e törvények megalkotását, illetve elfogadását. „Minden kényes témát megvitattunk, azonban egyetlen valóban fajsúlyos kérdésben sem sikerült áttörést elérni” – nyilatkozta lapunknak az ülést követően Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke. Mindazon­által biztató lehet, hogy a magyar fél kérésére, miszerint az ukrán fél támogassa a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a Tisza melléki járás kialakítására vonatkozó javaslatát, ígéret hangzott el arra, hogy vonatkozó kezdeményezés esetén az ukrán fél – az ukrán törvényekkel összhangban – megvizsgálja a kérdést.

A vereckei honfoglalási emlékmű felállításával kapcsolatosan sem történt előrelépés, a két oldal elképzeléseit a vegyes bizottság társelnökei egyeztetik majd egy későbbi időpontban.

A közös történelmi múlt vitás kérdéseinek tisztázását szolgáló lépés lenne, ha több mint ötven év után hatályon kívül helyeznék a Kárpátontúli Ukrajna Népbizottsága 1944. november 26-i, a magyarság kollektív bűnösségét kimondó határozatát. A kérdésben mindezidáig nem történt előrelépés, s ez alkalommal is csak arról számolhatunk be, hogy a vegyes bizottság egy kétoldalú tudósbizottság elé utalta az ominózus határozat megvizsgálását.

Végezetül a nemzetiségi oktatás terén a jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az ukrán fél „lépéseket tesz annak érdekében, hogy kiegyenlítse a tanulók tankönyveinek használati díjában meglévő tényleges különbségeket Ukrajna valamennyi általános és közoktatási intézményében. … Elősegíti, hogy jogi formában rögzítsék: a) a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben az anyanyelvből teendő kötelező állami érettségi vizsgát; b) a magyar nyelvű felvételizés jogát Kárpátalja állami felsőoktatási intézményeibe.”

kg