„Hova menjek ötödmagammal…?”

Részleges kompenzációra számíthatnak az árvíz károsultjai

Az árvízsújtotta járások községeiben hetek óta zajlik az ár okozta károk felmérése, amit az egyes járások építészeti és településfejlesztési osztályainak munkatársai végeznek.

– Egyelőre a tényeket kons­tatáljuk, és a kár mértékétől függően bizonyos csoportokba soroljuk a házakat – tájékoztat Volodimir Vanik beregszászi járási főépítész. – Négy kategória létezik: A – leomlott, B – lakhatatlan, C – elárasztott lakóépület; a D csoportba tartoznak azok a házak, amelyek állapota még nem stabilizálódott, és ismételt felmérést igényelnek. Minden esetben külön jegyzőkönyvet veszünk fel, amelyet a háztulajdonos is hitelesít aláírásával.

– Mit tartalmaz a jegyzőkönyv?

– Minden esetben bejelöljük a ház alapterületét, a lakterület nagyságát, a falak és burkolatuk anyagát. Amennyiben az épület teljes egészében leomlott, meghatározott módon kifejezzük annak értékét és a keletkezett kár nagyságát. Az utolsó pontban a tulajdonos közölheti kéréseit, azaz: lakásvásárláshoz vagy építkezéshez kér-e támogatást; s ha építkezni szeretne, akkor a régi telken avagy másutt? Amennyiben a ház áll, a bizottság meghatározza annak lakhatóságát, kijelöli, milyen munkálatokat kell elvégezni, pl. falrakás, padlózat cseréje, külső-belső burkolás, meszelés, festés, s milyen alapterületen. Meghatározásra kerül továbbá a felújításhoz szükséges anyagok mennyisége is.

A károsultakban meglehetősen vegyes benyomásokat keltett a felmérés.

Csele József, Hetyen: Nálunk azt mondta a kárfelmérést vezető szakember, hogy a házunk már nagyon régi, nem csoda, ha nem bírta ki a napokig tartó vízben állást. Ez igaz is: 1948-óta három árvizet ért meg, a negyediknek már nem tudott ellenállni, így lakhatatlanná nyilvánították. Nem is igen tehettek mást. Hogy megyünk-e vagy maradunk? Nagy kérdés. De nézzen körül: 36 éve élek itt, 4 hektár földet privatizáltam, a kertben lévő 6-10 éves kis fákat mind én ültettem. Hova menjek ötödmagammal a semmire? Úgy nézem, ha nem adnak segítséget, a kamrát át tudom alakítani szobává. Költözni biztosan nem költözünk.

Hidi László, Harangláb: A mi házunk 55 éve épült vályogból, mivel akkor csak az volt. A víz mindenünket tönkretette, 64 éves koromra az egész életünk odaveszett. A kárfelmérőket csak a lakott rész érdekli, a melléképületeket nem is nézik: nincs rá pénz, mondják. Pedig láthatja, itt is volt egy szoba, mellette a konyha. Legalább egy helyiség maradt volna meg, hogy ne a másik faluból kelljen naponta visszajárni a munkát elvégezni. Van egy legény fiam, neki sincs hol családot alapítani. Elmenni? Nem, eszembe sem jutott. Nincs még egy ilyen telek az egész Kárpátalján, mint az enyém. És a földem? Mit kezdenék más faluban föld és megélhetés nélkül?

Barát István, Kispapi: 71 évesen maradtam fedél nélkül a menyemmel és két kis unokámmal. Feleségem, két fiam meghalt, nincs kivel újrakezdeni. A felmérők nem sokat beszéltek: kiszámolták a ház alapterületét, megállapították, hogy életveszélyes, mivel csak a tető tartja össze a falakat. Kiköltöztünk, de azt nem tudom, mi lesz tovább. Se erőnk, se tehetségünk nincs a házépítéshez. A menyem dönti majd el, mi legyen. Én azt se bánom, ha elköltözünk. Isten tudja, hogy lenne jobb…

– A hozzám tartozó három településre – Hetyen, Csonkapapi, Kispapi – az a jellemző, hogy az emberek maradni és építkezni szeretnének – összegzi tapasztalatait Kiss József, a csonkapapi tanács elnöke. – Csupán néhány cigány család jelezte: ők inkább elköltöznének, mintsem hogy építkezésbe fogjanak.

Volodimir Vanik szerint már korántsem minden károsult szeretne maradni a veszélyeztetett területeken:

–Főleg Mezőváriban jelezték sokan azok közül, akiknek a háza a másodszori katasztrófa után omlott le, hogy elköltöznének. 1998-ban a legtöbben még úgy vélték, nem lesz több ilyen mértékű pusztítás, most azonban már félnek az emberek.

A járási főépítész szerint a kárfelmérők azért nem foglalkoztak a melléképületek felmérésével, mert ezek felújítását nem vállalja az állam.

– A középületekben esett károk felmérésére is csak a későbbiekben kerülhet sor, ugyanis jelenleg az a legfontosabb, hogy a fedél nélkül maradottakat támogassuk – mondta a szakember.

– Vannak-e már pontos adataik arra nézve, hogy milyen anyagi károkat okozott a mostani árvíz?

– A károk pénzbeni kifejezését nem mi végezzük, így nem is rendelkezünk ilyen adatokkal. Az általunk begyűjtött információk alapján valószínűleg a megyei illetékesek feladata lesz a károk és a helyreállítás anyagi vonzatának kiszámítása. Az azonban előrelátható, hogy az állam nem lesz képes teljes mértékben kompenzálni a károsultakat.

Popovics Zsuzsanna