Mennyit terem egy kilométer uborka?

Dohány helyett uborkát termesztenek a Tiszántúlon

2001. augusztus 24., 02:00, 32. szám

A több községet tömörítő egykori Határőr Agrárcég a rendszerváltás előtt leginkább dohánytermesztéséről volt híres. A ma­gá­nosítást követően, ragaszkodva a hagyományokhoz, sokan a vagyonjegyes földjeiket is dohányyal ültették be, ám később nagyot csalódtak a felvásárló üzem alacsony árai és huzamos fizetésképtelensége miatt.

– Jelenleg csak a tsz-szel felesben éri meg a dohánnyal foglalkozni, ami kevesebb költséggel jár, és az értékesítés is biztosított – véli a fertősalmási Tar Imréné. – Két éve volt a nagy csőd, amikor csak a következő év augusztusában fizették ki az előző évi termést. Tavaly a magángazdáktól csak 2,4 hrivnyáért vették át a szárított dohány kilóját, míg a tsz-nek megadták a 2,8-3 hrivnyát. Idén a legtöbb gazda legfeljebb fél vagy negyed hektáron termeszt dohányt, azt is csak azért, mert mindenkinek ott a nagy csűrje, amit kár üresen hagyni. A péterfalvai konzervgyár beindulásával két éve már mindenki igyekszik átállni uborkára, paradicsomra.

– Az utóbbi két idényben legjobban az uborka fizetett, és a feldolgozóüzem idén is tartósan megadja a zöldség árát: eleinte 1,7 hrivnya, jelenleg pedig 1,2 hrivnya az uborka kilónkénti felvásárlási ára (6-9 cm-es szabványuborka esetében) – mondja Sárközi Jenő, a Green Gray feldolgozóüzem egyik gépkocsivezetője. – A gazdák összességében több ton­nányi alapanyaggal látnak el bennünket naponta. A listavezető természetesen Péterfalva, de a többi községben is megterem a napi 200-300 mázsa szabványuborka. Tivadarfalván a mun­kácsi konzervgyár is jelen van mint felvásárló, így a konkurencia miatt igyekezni kell „meg­tartani” saját termelőinket, ami csak jó árakkal lehetséges.

– Az itt élőknek nagyon sokat jelent ez a jövedelemforrás, mivel egyéb munkalehetőség közel s távol nincs – csatlakozik a beszélgetéshez Melles Mihály, az egyik „egy kilométeres” gazda. (Tudniillik, az uborka futtatására használt háló hossza alapján errefelé méterben mérik az ültetvények nagyságát.) – Talán nincs is porta, ahol ne élnének a lehetőséggel. Akinek napi tíz kiló uborkája terem, annak is jól jön a pénz, nem beszélve a mázsás termésekről, amivel nem kell naponta megjárni a nagybani piacokat.

A napi termés jó időjárás esetén egy kilométernyi hálóról átlagosan 2-2,5 mázsa. Ugyanakkor idén magasabbak a költségek, hisz a gyakori esőzések miatt a permetezőszerekre megközelítőleg heti 350 hrivnyát kell költeni, ami 30-40%-kal több, mint a tavalyi idényben. A gazdák ennek ellenére úgy vélik, ha marad a jelenlegi kereslet, az uborka pár éven belül teljesen kiszorítja a februártól novemberig kemény munkával járó dohányt.

P. Zs.