A magyar nemzeti kisebbségek támogatása alkotmányos kötelezettség

Interjú Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével

2002. február 8., 01:00 , 56. szám

– Mint a Magyar Köztársaság legnagyobb közjogi méltósága, hogyan fogalmazza meg önmaga számára a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyát?

– A magyar külpolitika egyik prioritása a határon túli magyar nemzeti kisebbségek támogatása, ami számunkra alkotmányos kötelezettség. A szomszédos országokban élő kisebbségeinkkel való élő kapcsolatot az élet számtalan területén érvényesülő lehetőségként fogjuk fel. A magyar Alkotmány is rögzíti azt az eszmei kötelezettséget, amely szerint a magyar állam felelősséget érez a határon túl élő magyarok iránt. A magyar parlament által nagy többséggel elfogadott úgynevezett státustörvény ennek jogi és politikai alapjait írja le, valamint szól azokról a költségvetésből nyújtandó támogatási forrásokról, amelyekkel a kormány régóta fennálló történelmi és alkotmányos jogalkotási adósságának tesz eleget. Ezzel a törvénnyel kapcsolatban azt tartom a legfontosabbnak, hogy az anyaország segítséget nyújthat határon túli kisebbségeinek a szülőföldön való megmaradáshoz. Erre egyébként a térség és Európa több országában is van példa. A magyar kisebbségi közösségek léte elsősorban nem Magyarországon múlik, hanem saját szervezeteiken és azoknak a többségi társadalomhoz fűződő kapcsolatán. Magyarország ugyanakkor jelentős mértékben hozzá tud járulni a kisebbségi identitás megőrzéséhez. Magyarország az egyetemes és európai értékek alapján és a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban együttműködik minden országgal, s előmozdítja a kisebbségek védelmét és esélyegyenlőségük biztosítását, a határon átnyúló együttműködés elmélyítését és a regionális stabilitás erősítését. Ez valamennyiünk közös érdeke, és hozzájárul az új Európa stabilitásához, fejlődéséhez.

– Hivatalba lépése óta első ízben látogat Ukrajnába. Hogyan értékeli a két ország közötti viszonyt?

– Magyarország számára az Ukrajnával ápolt jó kapcsolat régóta nagyon fontos. Ezt talán az a tény fejezi ki leginkább, hogy a függetlenségről tartott ukrajnai népszavazás után két nappal az elsők között vettük fel a diplomáciai kapcsolatot országukkal. Közvetlenül ezután pedig a két ország vezetői aláírták a jószomszédságról és együttműködésről szóló szerződést. Fontos aktus volt ez, hiszen a dokumentum a mai napig meghatározója a két nemzet kiváló kapcsolatainak. Együttműködésünk az élet minden területén, a gazdaságban, a kultúrában azóta is töretlenül fejlődik. Ukrajna gazdasági és politikai értelemben is fontos partnerünk, régiónk biztonságának egyik meghatározó tényezője. Vagyis elmondható, hogy a két országot erős szálak kötik össze. Ezek közül az egyik legfontosabb a Magyarországon élő ukrán és az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbség. Magyarország 1991 tavaszán Ukrajnával még mint szovjet tagköztársasággal írt alá egy nyilatkozatot, amely a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának alapdokumentuma, s az ennek érdekében történő együttműködésről szól.

– Milyen várakozásokkal tekint kijevi és kárpátaljai megbeszélései elé?

– Ukrajna függetlenségének tíz esztendeje alatt a demokratikus jogállam megteremtésében és a piacgazdaság kiépítésében komoly sikereket ért el. Látogatásom során ezekről az eredményekről is szerezhetek személyes tapasztalatokat. A tárgyalások elsősorban a magyar–ukrán kapcsolatok fejlődésére, a politikai, gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, környezetvédelmi, kulturális és oktatási együttműködés áttekintésére szolgálnak. Számos megállapodás aláírását tervezzük, amivel tovább erősíthetjük a magyar–ukrán szerződéses jogi bázist. Látogatásomnak éppen az az egyik célja, hogy továbbfejlesszük a magyar–ukrán jószomszédi együttműködést. Külön örömmel teszek látogatást Kárpátalján, ahol az ukrajnai magyarok túlnyomó többsége él. A tervek szerint Ungváron találkozom a megye politikai és gazdasági vezetőivel, s ellátogatok Munkácsra és Beregszászba is.

– Véleménye szerint milyen szerepe lehet a két ország közötti kapcsolatok alakulásában a kárpátaljai magyar kisebbségnek és érdekvédelmi szervezeteinek?

– A nemzeti kisebbségek jogait biztosító együttműködési megállapodás, amelyet az imént már említettem, összegzi azokat az alapelveket, amelyek biztosítják a két ország kisebbségvédelmi tevékenységének eredményességét. A kárpátaljai magyarok és az anyaország közötti kapcsolatok ápolásában ungvári főkonzulátusunk mellett fontos szerepet szánunk a 2001 decemberében ünnepélyes keretek között megnyitott beregszászi ügyfélszolgálati irodának. Magyarország célja, hogy a kárpátaljai magyarság megtarthassa nemzeti önazonosságát, ápolhassa nyelvét és kultúráját, s szülőföldjén találhassa meg boldogulását. Ezt szolgálja a 2002. január 1-jén hatályba lépett státustörvény, melyet a kárpátaljai magyarok pozitívan fogadtak. A kárpátaljai magyarság érdekvédelme és érdekérvényesítése szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy legyen magyar származású képviselő az ukrán parlamentben. Örömömre szolgál továbbá, hogy az itt élő magyarságnak aktív szervezetei vannak. Elismerésemet és köszönetemet szeretném kifejezni érdekvédelmi, kulturális, anyanyelv- és kultúraápoló tevékenységükért.

Elnöki látogatás

Február 6-7-én, lapunk megjelenésével egy időben, Ukrajnába látogat Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Az államfő programja Kijevben kezdődik, ahol megbeszéléseket folytat Leonyid Kucsma elnökkel és Ivan Pljuscs házelnökkel. Ezt követően Mádl Ferenc csütörtökön a délelőtti órákban érkezik Ungvárra, ahol találkozik Kárpátalja politikai és gazdasági vezetőivel, majd megtekinti a munkácsi várat. Délután a köztársasági elnök programja Beregszászban folytatódik, ahol jelenlétében felavatják a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola kollégiumát, a város vezetői pedig ünnepélyesen átadják a KMTF vezetőinek a volt törvényszéki épület kulcsát. A továbbiakban Mádl Ferenc találkozik a magyar történelmi egyházak és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel.

Az elnöki látogásról lapunk következő számában részletesen is beszámolunk.

A Magyar Köztársaság elnöke ukrajnai útja előtt nyilatkozott lapunknak.