Végeredményre várva

Parlamenti választások

2002. május 10., 02:00 , 69. szám

A magyarországi és az ukrajnai választások közt sok különbség és hasonlóság is van. A legszembeötlőbb talán az, hogy míg Magyarországon a választás eredményeiből azonnal kiderült, ki a győztes, addig Ukrajnában ez még mindig nem világos.

– Hogyhogy nem? – kérdezheti az olvasó, hiszen tudni lehet, Juscsenko a maga 23 %-ával messze megelőzte a többieket. Igen ám, csakhogy ebből egyáltalán nem következik, hogy 1) neki lenne a legnagyobb frakciója a parlamentben; 2) hogy ő alakíthatna kormányt; 3) hogy megszerezhetné a parlament vezető pozícióit. Mindezek a kérdések azon múlnak majd, ki tudja jobban felhizlalni a frakcióját az egyéni képviselők révén és ki kivel tud szövetségre lépni.

A tisztánlátáshoz azt kell világosan látni, hogy a pártok nem ideológiájuk szerint különböztethetők meg elsősorban egymástól, hanem aszerint, hogyan viszonyulnak Leonyid Kucsma elnökhöz. A parlamentbe került pártokat ennek alapján három csoportra oszthatjuk: hatalompártokra, ellenzéki pártokra és félellenzéki vagy feltételesen ellenzéki pártokra.

Az első csoportba a 12 %-os Egységes Ukrajnáért fő hatalompárt, és az alig több mint 5 %-os szociáldemokraták tartoznak. A Litvin-féle blokk, ahogyan az egy ukrán hatalompárthoz illik, az egyéni független képviselők révén hétszeresére duzzadt a választások után. A független képviselő ugyanis Ukrajnában többnyire üzletembert, tehát kiszolgáltatott egyént takar, ezért az Egységes Ukrajnáért várhatóan mintegy 180 fős frakciója természetes jelenség. Igaz, átmeneti is, hiszen az előző összehívásban az akkor ügyeletes hatalompárt, a Népi Demokraták értek el hasonló növekedést – mielőtt széthullottak volna. A szocdemek, mint mellék-hatalompárt, szintén elérhetik a 30 fős létszámot. Ez azonban együtt sem jelenti az áhított többséget, a 226 főt, ráadásul már szabadon „lézengő” függetlenek sem maradtak. Igaz, lehet próbálkozni a többi párt egységének megbontásával.

A megbékíthetetlenül Kucsma-ellenes táborba Moroz szocialistái és Tyimosenko blokkja tartozik, 30-40 fős, listán bejutott képviselőkből álló frakcióikkal. (Ez részükről hatalmas fegyvertény, hiszen a hatalom, valamint az ahhoz kötődő üzleti körök kezében lévő TV-csatornák semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, hogy ezt megakadályozzák.) A két csoport tehát fegyelmezetten részt fog venni minden akcióban – bárkivel szövetségre lépve –, ami gyengítheti Kucsma hatalmát.

A Juscsenko-féle blokk több szempontból is ellenzéki. A legfontosabb ok, hogy vezére a két és fél év múlva esedékes elnökválasztás favoritja, emiatt értelemszerűen a jelenlegi elnök gyanakvásának és félelmeinek fő objektuma. Juscsenko minden eszközzel próbálta lojalitását bizonyítani, de ez az elégedetlen szavazókat nem győzte meg, így azok szépen mellette szavaztak.

Kucsmát még kevésbé hatották meg a volt bankár hűségnyilatkozatai, és ezért várhatóan mindent megtesz majd, hogy a győztes pártot távol tartsa a hatalomtól. Ezáltal viszont a félellenzéki Mi Ukrajnánkat egyre inkább ellenzéki pozícióba szorítják, és így egyúttal arra is rákényszerítik, hogy Morozzal és Tyimosenkóval lépjen szövetségre. Körülbelül 200 szavazatuk lenne együtt, vagyis megint csak hiányzik a többség.

A kulcs a másik félellenzéki párt, a kommunisták kezében van. De miért kell a szélsőbalos programmal rendelkező pártot csak félellenzékinek tekinteni? Elsősorban azért, mert nagyon beleszoktak a radikális, de a döntéshozatalból kizárt, felelőtlen ellenzék szerepébe. A mostani választások azonban megmutatták, hogy a hatalom nem értékeli mérsékelt álláspontjukat a ténylegesen fontos hatalmi és pénzügyi kérdésekben, hiszen frakciójuk majd a felére csökkent. Ha nem akarnak csendben kikopni a nagypolitikából, lépniük kell. Ráadásul érdekeik sok kérdésben egybeesnek a Mi Ukrajnánkéval, például a tisztán pártlistás rendszerre való áttérésben a parlamenti választásokat illetően.

Ki lesz tehát a választások győztese? Aki ügyesebben manőverezik a szövetségi politikában, a posztok elosztásában jobban kombinálja a határozottságot az engedékenységgel, aki világosabban fel tudja fogni hosszú távú érdekeit. Nemsokára nevesített válaszokat lehet adni ezekre a kérdésekre.

Sz. K. M.