Magyarság és nemzetstratégia
X. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem
Csontoson (Kosztrino) rendezték meg az elmúlt hét végén a X. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet, amelynek résztvevői a kisebbségben élő magyarságot érintő kérdéseket vitattak meg magyarországi és ukrajnai politikusok, szakemberek részvételével. A rendezvényt a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezte.
Az első napon Németh Zsolt fideszes parlamenti képviselő, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke tartott előadást „Hogyan tovább, magyar nemzetpolitika?” címmel.
A magyarországi politikus szerint a Fidesz vezette kormány idején áttörés következett be a nemzetpolitikában. Igen fontos lépésként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet létrehozását, s korszakalkotó eredménynek nevezte a státustörvény elfogadását.
Németh Zsolt dicsérte azt a módot, ahogyan kormánya a határon túli magyar oktatás és média fejlesztését támogatta. Hangsúlyozta, hogy tartósítani kell a nemzetpolitikában elért eredményeket, és szükség esetén megvédeni egyes – konkrétan meg nem nevezett – szomszédoktól és nemzetközi tényezőktől.
A státustörvény esetleges módosításával kapcsolatban Németh leszögezte: minden attól függ, hogy az meddig terjed. Ha csak technikai jellegű változtatásokról van szó, akkor azt az ellenzék támogatja, ha viszont lényegi módosításra készül a kormányoldal, azt nem.
Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke előadásában a nemzetpolitikáról szólva alapvető jelentőségűnek nevezte annak a fogalomkészletnek a megalkotását, illetve tisztázását, amellyel megfelelően leírható a magyar kisebbségek reális helyzete, pozitív tartalommal tölthető meg a nemzetstratégia fogalma, s amelynek segítségével meghatározhatók a tennivalók. A politikus szerint az elmúlt 10-12 esztendő legnagyobb hozadéka, hogy sikerült pontosan meghatározni a nemzet jelenlegi állapotát, problémáit, ami első lépése lehet a haladásnak. A magyar nemzetstratégia hatékonysága és jövője nagymértékben múlik azon, hangsúlyozta Kovács, hogy vajon képes-e a magyarság ragaszkodni eredményeihez, illetve le tudja-e vonni a megfelelő következtetéseket az elmúlt évek tapasztalataiból.
A konferencia második napján a gazdaság átalakulásával és a környezetvédelemmel kapcsolatos témák kerültek napirendre, majd szombaton Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Tonk Sándor, a romániai Sapientia Alapítvány elnöke, valamint Révész Máriusz képviselő, a Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának alelnöke értekezett a határon túli magyar felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről. A határon túli magyarság jelentős eredményeket ért el az anyanyelven történő felsőoktatási képzési rendszer kialakításának területén – állapították meg egybehangzóan az előadók, hangsúlyozva, hogy a folyamat esetleges megtorpanása súlyos károkat okozna, további fejlesztése viszont közös érdeke az anyaországnak, valamint a határon túli magyarságnak.
Varga Béla – ntk
