Időjósok, figyelem!

Molnár József, a szenvedélyes meteorológus

2002. július 19., 02:00 , 79. szám

Meleg idő, számottevő csapadék, enyhe légmozgás, ilyen-olyan frontrendszer – halljuk nap mint nap az időjárás-előrejelzésekben, ami másnap vagy beigazolódik, vagy sem. A meteorológiáról mint tudományról, az időjárás-előrejelzések hitelességéről Molnár Józseffel, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola földrajztanárával beszélgettünk, akit szakmai körökben szenvedélyes meteorológusként tartanak számon.

– Laikusként mit érdemes tudni a meteorológiáról?

– Ami az esti Híradó után látható időjárás-előrejelzést illeti, az csak egy kis része a meteorológiának, amely számos egyéb dologgal is foglalkozik. Például a korábbi időszakok éghajlatával, éghajlatváltozásával, a Föld különböző területeinek éghajlati leírásával, de szakága még a repülés- és agrometeorológia, a levegőkémia, a légkörfizika és még sorolhatnám. Az időjárás alakulásával a szinoptikus meteorológia foglalkozik, mely az időjárással közvetlenül összefüggő légköri jelenségeket elemzi, ma már főleg számítógépes modellezés alkalmazásával.

– Az előrejelzésnél maradva, mennyi munka van a két-három perces összefoglalók mögött, amiket naponta láthatunk, hallhatunk a tévében, rádióban?

– Nagyon sok. Azaz egy összehangolt rendszer, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egész világra kiterjedő meg­figye­­lő­hálózatának pontos, szisztematikus tevékenysége. Ez a világszervezet koordinálja magát a menetrendszerű adatgyűjtést, amelyben részt vesz valamennyi ország meteorológiai szolgálata, illetve azok megfigyelő állomásai. A rendszeren belül mindenki szolgáltat és mindenki kap adatokat, melyek alapján aztán ki-ki elkészíti a maga számára kiemelt terület helyi, rövidtávú időjárás-előrejelzését. Ez több ezer adatot jelent, mivel egy jó előrejelzés elkészítése során az adott féltekére vonatkozó valamennyi mérési eredményt figyelembe kell venni.

– Ezzel szemben gyakran tapasztalhatjuk, hogy ahány tévécsatorna, annyiféle időjárás-előrejelzés...

– Nincs olyan sok, a magyar televízióban ugyanis összességében kétféle előrejelzést hallhatunk. Az egyik az Országos Meteorológiai Szolgálaté (OMSZ) – ezt közvetíti az m1 és a TV-2 –, valamint az Aigner Szilárd által vezetett magán-meteorológiai szolgálat előrejelzései, amit az ismert szinoptikus készít a holland MSZ ún. konzerv-adatainak felhasználásával. A különböző előrejelzések között valóban vannak kisebb-nagyobb eltérések, de ezek soha nem is lesznek százszázalékosak. Az egy napra előre készült előrejelzések megbízhatósága általában jóval kilencven százalék fölött van, hogy néha mégsem jönnek be, az részben azon is múlik, hogy az emberek rosszul értelmezik azokat. Egy Magyarországra vonatkozó előrejelzés ugyanis nem feltétlenül tükrözi egy adott vidék várható időjárási viszonyait és időnként persze hibák is előfordulnak.

– Mennyiben változtak, fejlődtek a meteorológiai kutatások az elmúlt évtizedekben?

– Érdekességként megemlíteném, hogy amikor a huszadik század első felében megszülettek a légköri állapotok előrejelzéséhez használatos egyenletek, számítógép híján, több mint 65 000 ember számítási munkálataira lett volna szükség ahhoz, hogy az előrejelzések lépést tartsanak a légkörben zajló folyamatok sebességével. A számítógépek megjelenése tehát számottevő áttörést jelentett a meteorológia számára, mely ma már szinte a legnagyobb számítástechnikai kapacitást használja.

– Ahogy az egy vérbeli meteorológushoz illik, Ön rendszeresen végez időjárási megfigyeléseket. Mi volt előbb: a meteorológia mint hobbi, vagy a földrajztudomány mint szakma?

– Erre nem is olyan egyszerű a válasz, mivel a kettő meglehetősen közel áll egymáshoz. Talán előbb volt a földrajz, majd ezen belül került előtérbe a meteorológia, ami idővel vált kis túlzással szenvedéllyé. Hogy mindez miben nyilvánul meg? Közel tíz éve vezetek mérési naplót, melyben rendszeresen bejegyzem a hőmérséklet napi minimumát és maximumát, a felszín közeli légmozgás irányát, intenzitását, a csapadékmennyiséget, a légnyomást stb. Időjóslással nemigen foglalkozom, de ha mégis, akkor is csak valószínűségi alapon és csupán kedvtelésből.

P. Zs.