Ősszel módosítják a státustörvényt

Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet

2002. július 26., 02:00 , 80. szám

Múlt szerdán Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A tanácskozás kiemelt témái az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai voltak.

Medgyessy Péter kormányfő a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot, azt, hogy a kormány a jó örökséget vállalja és tovább viszi, idesorolva a magyar–magyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a Máért elindítását és a kedvezménytörvényt is.

Kovács László külügyminiszter szavai szerint a határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány. A külügyminiszter jelezte: a Máért következő, várhatóan szeptemberben vagy októberben meg­­tartandó ülésén terjeszti majd a kormány az állandó értekezlet elé a szomszédos országokkal folytatott konzultációk és a négy­párti egyeztetések eredményeként megszülető módosító csomagot a státustörvénnyel kapcso­lat­ban.

A Magyar Állandó Értekezletet levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a tanácskozáson beszámolt a státustörvény kárpátaljai végrehajtásának menetéről, kiemelve, sikeresnek bizonyult a megyében e célból kialakított információs rendszer műkö­dé­se. A végrehajtással kap­csolatos legnagyobb gondnak a KMKSZ elnöke az igazolványok kiadásának viszonylagos lassúságát nevezte. Kovács Miklós hangsúlyozta, a KMKSZ álláspontja szerint a Má­érten való részvétel jogának a Kárpátaljai magyarság esetében a választási eredményekből kell következnie.

A tárgyalás zárónyilatkozata szerint a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői támogatják a magyar kormányt abban, hogy segítse elő a kedvezménytörvény céljainak megvalósulását, valamint tudomásul veszik a jogszabály módosításának szükségességét.

Az aláírók üdvözlik, hogy a ma­gyar kormány programjában hitet tett minden, a határon túli magyarság számára ked­vező, a gyakorlatban bevált együttműködési és támogatási forma folytatása mellett, valamint támogatják a kabinet azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében.

A résztvevők egyetértenek azzal, hogy tovább kell bővíteni a támogatási rendszer elemeit, vala­mint szükségesnek tartják, hogy a szülőföldön történő megmaradás és boldogulás feltételeinek ja­ví­tását célzó erőfeszítésekben a fő hangsúlyt azok az együttműködési formák kapják, amelyek hosszú távú felemelkedési perspektívát nyitnak egy-egy térség lakói szá­mára.

MTI-ntk

Kovács Miklós: A legfontosabb kérdés: a státus­törvény végrehajtása

– Hogyan értékeli a Magyar Állandó Értekezlet ülését?

– A tanácskozásra jellemző volt, hogy a résztvevők kifejezett megállapodási szándékot és készséget demonstráltak, aminek következtében ez volt a Máért egyik leggördülékenyebb és leg­prob­lémamentesebb ülése. Bár természetesen ez az alkalom sem volt mentes a politikai csörtéktől, s az olyan mozzanatoktól, amelyekkel az egyes résztvevők elégedetlenek maradtak – a mi részünkről például ilyen kérdésnek bizo­nyult a Máért meghívottjainak legitimációja –, de érzékelhető volt, hogy mindenki a megállapodásra törekszik – különösen, ami a státustörvényt, annak végre­haj­tását illeti –, s ezért bizonyos mértékű engedékenységet tanúsított.

– Mint említette is, a tanácskozás egyik sarkalatos kérdésének bizonyult a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőinek legitimitása. Ön hogyan látja ezt a problémát?

– A KMKSZ véleménye e tekintetben egyértelmű. A kárpátaljai magyarság képviseletének a Magyar Állandó Érte­kez­leten a választási eredményekből kell következnie. Hiszen ami az uk­raj­nai meghívottakat illeti, az UMDSZ például részt sem vett a választásokon, a parlamenti képviselő pedig egy ukrán hatalompárt képviselője. Márpedig ez nem egy egyszerű presztízscsata, ennek a legitimációs problémának a magyarságot közvetlenül is érin­tő következményei lehetnek. Például Tóth Mi­hály, az UMDSZ vezetője már ko­rábban is, s most, az ér­te­kezleten is egy­ér­telműen kife­jezte, hogy a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodák bezárását kívánja elérni, ami szöges ellentétben áll a kár­pát­aljai magyarság érde­kei­vel és a mi véle­mé­nyünk­kel is, misze­rint a státustörvény végrehajtása a legfontosabb fela­datunk, a végrehajtásnak pedig szerves ré­szét képezik az irodák. A ma­gyar kormány – egyébként nagyon helyesen – deklarálta, hogy a határon túli magyarságot érintő fontos kérdésekben továbbra is az adott kisebbségeket képviselő legitim szervezetek véleményének figyelembevételével kíván dönteni. De felmerül a kérdés, hogy amennyiben, mint jelenleg is, két, egy adott kérdésben ellentétes véleményen lévő szervezetet kíván legitimnek elismerni, melyiknek a véleményét tekinti majd mérvadónak? Reményemet fejeztem ki a tanácskozáson, hogy a magyar kormánynak végül sikerül megtalálnia azokat az elvi alapokat, amelyek lehetővé teszik ennek a legitimitási problémának a keze­lé­sét. A kormány részéről jelezték is, hogy tovább folyik a meg­ol­dás keresése.