A halál napszámosai

50 éves a megyei bíróság orvos szakértői hivatala

2002. szeptember 6., 02:00 , 86. szám

Gyilkosság, öngyil­kos­ság, halálos kimenetelű baleset, s általában minden, kielégítően nem tisztázott körülmények között bekövetkezett haláleset kapcsán őket riasztják, így aligha tudhat bárki náluknál többet a halálról…

A kárpátaljai megyei bíróság orvos szakértői hivatala 50 évvel ezelőtt, 1952-ben alakult. Alig néhány munkatárssal indultak kezdetben, ám a hivatal akkori vezetőjének sikerült kiharcolnia egy helyiséget a megyei bíróság épületében, így hamarosan megnyílhatott a hivatal mellett működő laboratórium első osztálya, amit a későbbiekben újabbak követtek.

1991-től áll az intézmény élén Jaroszlav Tovtin, aki a Kárpátaljának elmondta, ma a hivatal összesen 141 munkatársat, ezen belül mintegy 50 orvost foglalkoztat a megyében. Ma már minden járásban működik bírósági orvos szakértő, munkájukat a megyei hivatal koordinálja.

A tekintélyesnek tűnő létszám ellenére helyzetük csöppet sem könnyű, évről évre nő ugyanis a hivatalra nehezedő teher. Míg például a nyolcvanas évek elején Ungváron és az Ungvári járásban évente alig 200 boncolás történt, ma ez a szám eléri a 600-at. A boncolások 80 százalékát az Ungváron elkövetett bűncselekmények után kell elvégezni, azaz a járás részaránya az orvos­ szak­értői véleményezést kívánó halálesetek tekintetében szinte elenyésző. Hasonló a helyzet vidéken is. A Beregszászi járásban dolgozó bírósági orvos szakértő, Akar József például évente 100-120 holttest boncolását végezi el. Tavaly a 118 esetből 83-an haltak meg nem természetes halállal. Hasonló a helyzet a Nagyszőlősi járásban is, ahol 2000-ben 155 holttestet kellett felboncolni, tavaly pedig 164-et.

Évről évre nő az öngyilkosságot elkövetők száma is, ami legfőképpen a megélhetési nehézségekkel, a családi konfliktusokkal áll szoros összefüggésben – tudtuk meg a hivatalban. A legtöbb öngyilkos a 40 és 54 év közöttiek köréből kerül ki – tavaly Kárpátalján ebben a korcsoportban 79-en vetettek véget életüknek önkezükkel. Ami az esetek nemek szerinti megoszlását illeti, 2001-ben 170 férfi, illetve 29 nő követett el öngyilkosságot. Figyelemre méltó, hogy 50-60 százalékuk ittas állapotban követi el tettét. A legtöbb öngyilkosság egyébként 1999-ben történt Kárpátalján, amikor is 225-en vetettek véget életüknek.

Szinte nincs olyan nap, hogy ne lennének halálos áldozatai a közlekedési baleseteknek. Míg 2000-ben 157, tavaly már 222 személy vesztette életét az utakon, s az idei év részadatai további emelkedést valószínűsítenek. A közlekedési balesetek két leggyakoribb jellemzője, hogy nagyon sok gyalogos veszti életét, illetve hogy a balesetbe kerülő személyek 45-50 százaléka ittas, mondta el a szakember.

Sok teendője van a bírósági orvos szakértőknek a gyilkosságok felderítése kapcsán is. Nagy port vert fel például az a técsői járási Gyibrován történt eset, amikor egy fiú megölte szüleit, majd holttestüket a falu határán túl elégette. A tettes azt hitte, minden árulkodó nyomot eltüntetett a gyilkosság színhelyén, ám a kimosott ágyterítőben a laboratóriumi vizsgálat során vérnyomokat találtak, s ennek alapján sikerült bizonyítani bűnösségét.

Az ilyen és hasonló bűncselekmények sajnos mind gyakoribbak, s a tettesek kilétének megállapítása egyre nagyobb erőfeszítéseket kíván a nyomozóhatóságoktól és a bírósági orvos szakértőktől.

Ami ez utóbbiak mindennapi munkáját illeti, Jaroszlav Tovtin elmondása szerint arra legkevésbé sem jellemző a rutintevékenység, nem is szólva arról a megterhelésről, amit a gyakori túlórázás és az éjszakai helyszínelés jelent. A megyében működő operatív nyomozócsoportnak például orvos szakértők is tagjai. Súlyos bűncselekmények, elsősorban gyilkosságok esetén a csoport, s vele együtt a megyei bírósági orvos szakértői hivatal vezetője vagy helyettese azonnal a helyszínre siet.

Baráth József