Kossuth és kora

Tudományos konferencia Beregszászban

2002. december 20., 01:00 , 101. szám

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF) szervezésében, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával tudományos konferenciára került sor Beregszászban Kossuth és kora címmel.

Megnyitó beszédében Kovács Mik­lós, a KMKSZ elnöke hang­sú­lyozta: Kossuth Lajos a magyar tör­ténelem egyik leginkább mitizált alakja. Párhuzamot vonva a kiegyezés és jelenünk között úgy vélte, az akkori Európai Unióhoz, vagyis az osztrák–magyar államalakulathoz való csatlakozás eszméje sok tekintetben éppannyira népszerű és egyértelmű, megkerülhetetlen kényszerpályás döntés, mint napjainkban az anyaországnak az EU-hoz való csatlakozása.

Dr. Kedves Gyula ezredes-hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója Hadseregszervezés és Kossuth címmel tartott előadásában ugyan­csak kiemelte, hogy Kossuth Lajos mitikus alakká vált. Ugyanakkor, mint mondta, téves felfogás, hogy az 1848-as eseményeket automatikusan szabadságharcnak vagy függetlenségi háborúnak tekintjük, mivel korántsem ez volt az ország vezetőinek szándéka. Kossuthék a békés átalakulásokat szerették volna elérni, megvédeni az általuk elfogadott törvényeket. 1848 augusztusában azonban a nemzet végveszélybe került, nyilvánvalóvá vált, hogy fegyveres összeütközésre kerül sor, ezért szükség volt a hadsereg megszervezésére, felépítésére.

A szabadságharc hadtörténeti eseményeit Kárpátalja területén Fakász Mihály helytörténész vázolta. Az északkeleti megyék önkéntesei és honvédei több ütközetben is győzelmet arattak, emlékeztetett, ugyan­akkor rámutatott: e vidék mind­e­ne­ke­lőtt a szabadságharc anyagi hátországát biztosította.

Keresztyén Balázs tanár, művelődéstörténész Kossuth kapcsolata vidékünkkel című előadásában a kormányzó és a kárpátaljai megyék levelezését ismertette, illetve szólt a Kossuth-kultusz kialakulásáról és továbbéléséről a helyi lakosság körében.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya főiskolai tanár azt mutatta be, hogyan tükröződik Kossuth Lajos alakja és a szabadságharc a mai tankönyvekben. Sajnálattal állapította meg, hogy a forgalomban lévő tankönyvek között jelentős az eltérés és számos pontatlanságot tartalmaznak. Előadásához kapcsolódóan Medvecz Andrea főiskolai tanár arról szólt, hogyan tükrözik a kort a helytörténeti kiadványok, illetve a segéd- vagy kiegészítő tankönyvek. Mint elmondta, sajnos helyenként még ma is visszaköszön e téren a posztszovjet történelemszemlélet.

B. J.