Taracközi Gerzson: 2003-ban a közösség évét hirdettük meg

Munkálkodj annak a városnak a jólétén, amelyben élsz

2003. február 14., 01:00 , 109. szám

A beregszászi református egyházközség több mint 3000 tagjával Beregszász legnagyobb gyülekezete. Az evangélium terjesztésében éppoly aktív szerepet vállal a gyülekezet, mint a rászorulók megsegítésében, hagyományos és újonnan bevezetett közösségi alkalmak szolgálják a szeretetteljes hangulatot.

– Az egyházközség Isten kegyelméből élőnek tekinthető, templomba járó, folyamatosan növekvő, terheket hordozó gyülekezet – kezdi beszélgetésünket Taracközi Gerzson, a gyülekezet lelkipásztora. – Gyülekezeti tevékenységünknek három fő területe van: a gyerekek, az ifjak, illetve a felnőttek körében folyik a munka. Lehetőségeink szerint segítjük a rászorulóinkat, szegénykonyhát, mosókonyhát indítottunk számukra, nyáron meszeléssel, télen fűtőanyaggal igyekszünk javítani helyzetükön. Összességében tehát a gyülekezet élete fejlődőben van, hála legyen Istennek, hiszen ő munkálja az emberek hozzáállását, aktivitását.

– Milyen a gyülekezet és a város kapcsolata?

– Mivel a város gyülekezetéről van szó, természetes, hogy a kapcsolat szerves. Gyülekezetünk tagjait folyamatosan arra buzdítjuk, hogy kálvinista hitvallásunknak megfelelően felelősségteljes polgárai legyenek a városnak, és lehetőség szerint helységük javára munkálkodjanak.

– A város vezetői hogyan viszonyulnak a gyülekezethez?

– Mint közismert, az ukrán törvények értelmében az egyház és az állam elválik egymástól, közös programjaink gyakorlatilag nincsenek. Persze az a körülmény, hogy nincs mélyebb kapcsolatunk a különböző szintű vezetőséggel, részben a mi hibánk is, hiszen végső soron mi kaptuk azt a többletet, hogy ismerjük az Urat, s ezáltal a feladatot is, hogy egymást elfogadva biztosítsuk azt a légkört, amelyben a szeretet cselekedetei megvalósulhatnak. Ugyanakkor van néhány olyan kérdés, elsősorban az ingatlanjaink visszaadása, amiben a város vezetősége adósa a gyülekezetnek. Visszakaptuk a volt poliklinika épületét – amelyben jelenleg a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, illetve a gyülekezet tanulmányi központja működik –, visszakaptuk a parókiát és egyik ingatlanunk helyett a búcsúi középiskola régi épületét, amelyet az egyházkerületnek adtunk át diakóniai központ létesítésére. Volt ugyanakkor egy kántorlakásunk, amit a korábbi városvezetőség visszaadott, a jelenlegi viszont egy bírósági határozat alapján visszavett. A templomunk mellett lévő többszintes épület szintén a gyülekezeté volt, ennek visszaadása ügyében most folyik a per. A gyülekezet földjeiből sem kaptunk vissza semmit.

– Milyen tervekkel néznek a jövő elé?

– Ebben az esztendőben a közösség évét hirdettük meg, mivel legfontosabb feladatunk közösségünk élővé tétele. Hála Istennek, gyülekezetünk népes, s tagjai komolyan veszik az egyházi életet. Azon szeretnénk munkálkodni, hogy ezek az emberek még közelebb kerüljenek Istenhez és egymáshoz. Olyan programokat igyekszünk idén megvalósítani, amelyek ezt a közösséget formálják. Több kérdésben szeretnénk együttműködni a város vezetőségével is. A katolikus egyháztól tanulva szeretnénk elindítani egy református tagozatot a város valamelyik iskolájában.

– Mit vár a gyülekezet egy tanácsi képviselőtől, legyen az városi vagy éppen megyei szintű, ha az egyház problémáit is felvállalja?

– A reformátusságnak erős hagyományai vannak e tekintetben. A holland református egyháznak például volt egy időszaka, amikor képviselőket delegált az ország vezető testületeibe, Abra­ham Kaiper Hollandia miniszterelnöke is volt. Mindenképpen azt várjuk el egy képviselőtől, hogy Istenre figyelve, az ő igéjét, törvényét, akaratát szem előtt tartva képviselje az emberek érdekeit az Isten dicsőségére; hogy cselekedeteiben nyilvánuljon meg az a másság, amit egy református ember tud belevinni ebbe a szolgálatba; legyen kapcsolata az egyszerű emberekkel, hordozza azok problémáit.

– A beregszászi időközi megyei tanácsi választásokon Horkay Sámuel személyében a gyülekezet egyik presbitere is indul. Mivel bocsátotta őt útjára a presbiteri közösség?

– A presbiteri gyűlésen Horkay Sámuel elmondta, hogy a KMKSZ őt indítja a megyei tanácsi választáson. Mindenekelőtt imádságos hátteret biztosítunk a számára. Hiába építi ugyanis a munkás a házat, ha Isten nem munkálkodik rajta, csak hiábavaló fáradozás lesz az. Ezen túlmenően arra kértük, hogy megválasztása esetén az Isten akaratára figyelve folyamatosan munkálkodjon a város életének minőségi javulásán.

Olasz Tímea