Az egykék birodalma leszünk?

Tovább csökken a gyermekszületések száma

2003. május 23., 02:00 , 123. szám

A család a társadalom alapja, amely átvállalhatatlanul fontos társadalmi funk­ciókat és feladatokat lát el – tanulták, tanulják ma is sokan. Sajnálatos tény, hogy Kárpátalján az elmúlt évtizedben folyamatosan csökken a házasságkötések és a gyermekszületések száma. Általános tendencia az „egykézés”, megyei átlagban csak minden 18. család nevel három vagy annál több gyermeket, továbbá egyre több az egyedül álló édesanya.

A megyei statisztikai főosztály adatai szerint Kárpátalján a kilencvenes évek elején évente átlagosan tízezer házasság köttetett, 2001-ben ez a szám 7657, 2002-ben közel 8500 volt. Érdekes módon a válások száma állandónak mondható, megyeszerte 1992-ig visszamenőleg évente átlagosan 2400-2500 házasság bomlott fel, egyharmad részben a falusi, kétharmad részben a városi lakosság körében.

A születendő gyermekek száma tíz éve folyamatosan csökken. 1992-ben megyeszerte 20 556 gyermek született, 1997-ben 15 708, míg 2001-ben és 2002-ben az újszülöttek száma már a 14 ezret sem érte el.

A megyei statisztikai főosztály felmérése szerint Kárpátalján a háztartások ötvenegy százalékában (szinte csak minden másodikban) nevelkedik 18 éven aluli kiskorú. A gyermekes háztartások 55,8 százalékában nevelkedik egy gyermek, 30,6 százalékában kettő, 13,6 százalékában három vagy annál több.

Az ukrajnai mutatók ennél is súlyosabbak. Országszerte a háztartások 41 százalékában nevelkedik kiskorú, az egykék aránya 62%, a kétgyermekes családoké 31%, a nagycsaládosoké 6,3 %. Általános tendencia, hogy a gyermekes háztartások száma évről évre csökken, csakúgy, mint a kétgyermekes családoké, ezzel szemben az egykés, illetve sokgyermekes családok aránya stabilan nő.

A megyei család- és ifjúsági főosztály adatai szerint Kárpátalján napjainkban közel 22 ezer nagycsaládot tartanak nyilván, melyekben több mint 76 ezer gyermek nevelkedik. Bár az átlag 3,4, vannak olyan családok, me­lyekben tíznél is több a gyermekek száma. A „rekorder” jelenleg egy técsői járási 18 gyermekes édesanya.

A megyeszékhelyen csupán minden 79. háztartásban nevelkedik három vagy annál több gyermek, a Beregszászi járásban minden 46.-ban, a Nagy­sző­lősi járásban minden 20.-ban, az Ilosvaiban minden 14.-ben. A Técsői és a Rahói járásokban már minden nyolcadik, illetve hatodik háztartás jelent egyben sokgyermekes családot is. A rahói járási 4002 érintett családban 14 835 kiskorú nevelkedik (az átlagos gyermekszám 3,7), a técsői járási 4979 nagycsaládban 20 919 (átlag 4,2) gyermek nevelkedik.

Megrázó mutató, hogy megyeszerte minden hatodik háztartásban él egyetlen szülővel vagy teljesen szülő nélkül maradt gyermek. Eme háztartások közel kétharmadában (69,8%) nevelkedik egy gyermek, minden kilencedikben (11,2%) kettő és minden ötödikben (19,0%) három vagy annál több gyermek. A gyermekes háztartások 1,4 százalékában (közel 3 ezer családban) nevelnek kiskorút kereset nélküli nyugdíjasok.

-nagy-

A család egy házaspár, vagy együtt élő pár, illetve egymással rokonságban álló más felnőttek és leszármazottaik csoportja, amely gazdasági és demográfiai egységként együttműködik a lét- és fajfenntartás, ill. a gyermeknevelés, a szocializáció érdekében.

A statisztika család-definíciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket (vagy egyedül álló szülőt) és a velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítják a családhoz.

A családtól különbözik a háztartás fogalma. Ez az együtt lakó és megélhetési költséget megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.