Építsünk vagy vásároljunk házat?

Lakásépítés és építőanyag-piac

2003. június 20., 02:00 , 127. szám
Kacsalábon forgó fapalota és hagyományos lakóház

Manapság nehéz eldönteni, mihez kezdjen az ember, ha lakni akar valahol: építsen vagy vásároljon-e inkább házat. A legfőbb szempont természetesen az, melyik variáns úszható meg olcsóbban.

Mint Dmitro Szirota, az ungvári Proszpekt 29. ingatlanközvetítő ügynökség igazgatóhelyettese a Kárpátaljának elmondta, megyei viszonylatban az ungvári ingatlanok kétszer drágábbak, mint a munkácsiak, illetve áruk négyszerese a husztia­­ké­nak, beregszásziakénak vagy nagysző­lősiek­ének. A szakember ennek ellenére az ingatlanvásárlást javasolja, különösen Ungváron és Mun­kácson, ahol a nagy kereslet hatására megnövekedtek a telekárak is. Ungváron házépítés céljából ma akár az ezer dollárt is megadják áranként a telekért, s maga az építkezés költségei is jóval meghaladják a többi kárpátaljai település szintjét.

Faluhelyen mindenekelőtt a település földrajzi helyzete határozza meg az ingatlanárakat, azaz a nagyvárosok vonzáskörzetében azok növekvő tendenciát mutatnak, míg a gazdaságilag fejletlen, nehezen megközelíthető falvakban leggyakrabban önköltségi szinten sincs kereslet a lakóházak iránt.

Vaszil Zsabur, az építőipari termékeket forgalmazó Berkut raktár-áruházláncot üzemeltető Zakarpatbudkomplekt Rt. értékesítési menedzsere a Kárpátaljának elmondta, hogy az utóbbi időben egyre többen döntenek az építkezés mellett. Igaz, a városokban a borsos telekárak miatt ezt csupán a tehetősebbek engedhetik meg maguknak, a falvakban azon­ban, aki teheti, maga építi fel házát, annak ellenére, hogy az utóbbi időben nagyon sok ingatlan vár vevőre.

Az árak alakulásának okait kutatva kiderült, hogy a legfontosabb áralakító szempont a tervezési-építési költség. Míg Ungvár belvárosában a kisebb-nagyobb családi házak eladási árszintje 25 ezer dollárnál kezdődik, addig a város szélén 15 ezer dollárból már fel lehet húzni egy kétszintes, négyszobás családi házat. Munkácson ugyanezt 12-13 ezer dollárból lehet megoldani, Beregszászban és más járási központban pedig akár 40 százalékkal kevesebből is ki lehet jönni, mint amennyibe a házépítés Ungváron kerül. A költségkülönbözet a telekárakon túl mindenekelőtt a munkálatokhoz szükséges munkaerő alkalmazásának díjszabásából adódik. Nagyobb városainkban a szakképzett munkaerő munkadíjai ugyanis lényegesen magasabbak a vidékieknél, ami döntő szempont lehet még akkor is, ha a magasabb árak ma már az esetek többségében egyben nagyobb szaktudást is jelentenek. A tapasztalat azt mutatja továbbá, hogy bár manapság jó néhány szolgáltató kész vállalni az ingatlan kivitelezését a tervezéstől a kulcsrakész átadásig, az esetek többségében a házépítés mégis rengeteg időt és energiát igénylő vállalkozás a leendő tulajdonos részéről, amibe a nagyvárosi, gyakran kötött munkaidejű lakosok lényegesen ritkábban tudnak és mernek belevágni, mint vidéki sorstársaik. Ami a kiadásokat illeti, falun az építkezők jelentős költségmegtakarítást tudnak elérni azáltal, hogy a munkálatok nagy részét, beleértve jó néhány szakértelmet kívánó műveletet is, rokonaikkal, szomszédaikkal kalákában dolgozva végeznek el.

Az építőanyag-piacról elmondható, hogy ma már számos raktáráruház, lerakat működik megyeszerte, tehát nemcsak, hogy nincs gond többé a házépítéshez szükséges anyagok beszerzésével, de a választék is nagyságrendekkel szélesebb, mint volt még néhány évvel ezelőtt is. Igaz, az árak eléggé harapósak, ráadásul új építési technológiák honosodnak meg – például az amerikai eredetű, úgynevezett gyors házépítési technológia is –, melyek alkalmazása speciális szaktudást, azaz szakembert igényel. Mára például olyan cégek képviseletei is megjelentek Kárpátalján, melyek faelemekből összeállított, úgynevezett hétvégi házakat gyártanak és szerelnek össze négyzetméterenként 150 dollárért.

Vaszil Zsabur elmondása szerint a lakosság ma még ragaszkodik a hagyományos tégla- és vályogházakhoz, az új tech­nológiákat többnyire inkább a vagyonosabbak veszik igénybe.

Baráth József