A szövetség hű maradt elveihez
Ülésezett a KMKSZ választmánya
A KMKSZ az elmúlt hónapokban is hű maradt elveihez, akár a státustörvény módosításáról, a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítéséről, akár az ukrán belpolitikának a helyi magyarságot is érintő kérdéseiről volt szó – így foglalható össze Kovács Miklósnak, a KMKSZ elnökének a szövetség választmányának múlt szombati derceni ülésén tartott beszámolója.
A KMKSZ választmánya a státustörvényt történelmi jelentőségű, a magyar nemzet egységét deklaráló jogszabálynak tekinti, mely keretet teremtett a magyar nemzetrészek közötti viszony intézményes alapjainak lerakásához – áll a testületnek a kérdésben elfogadott nyilatkozatában, mely a törvény módosításának parlamenti vitája kapcsán született.
„A magyar kormány által beterjesztett törvénymódosító indítvány nem tartalmazza az egységes magyar nemzet fogalmát, illetve a legkedvezőbb elbánás elvét a határon túli magyarok határátlépését illetően. Ily módon az eredeti törvény történelmi léptékű jelentősége és célja elvész, helyét a határon túli magyarokkal szemben gyakorolt jótékonykodás eszméje foglalja el” – fogalmaz többek között a dokumentum. A nyilatkozat végül leszögezi, hogy a törvény ilyen jellegű módosítását a KMKSZ a magyar érdekek feladásának tekinti, s ezért nem támogatja azt.
Aggasztónak minősítette tájékoztatójában a Magyarország és Ukrajna között az anyaország részéről ősszel bevezetni szándékozott vízumkényszerrel kapcsolatos tárgyalások állását Brenzovics László alelnök. A szóban forgó intézkedés véleménye szerint fokozottan hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot, egy újabb vasfüggöny leeresztését eredményezheti. Mint emlékeztetett, a KMKSZ több ízben fordult már a magyar kormányszervekhez, sürgetve, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az itt élő magyarok kedvezményesen, gyorsan és egyszerűen juthassanak vízumhoz, ám jelzéseikre semmilyen érdemi válasz nem érkezett. A tájékoztató nyomán elfogadott nyilatkozatban a választmány újfent kéri a magyar kormányszerveket, hogy tegyenek intézkedéseket olyan működési mechanizmus kialakítására, amely biztosítja a kárpátaljai magyarság akadálytalan kapcsolattartását az anyaországgal.
Brenzovics László általánosságban is aggodalmának adott hangot az országaink közötti viszony alakulásával kapcsolatban, melyet meglátása szerint ma egyre inkább az érdektelenség jellemez. A KMKSZ alelnöke értetlenségét fejezte ki, amiért több hónap múltán sem kezdhette meg működését Magyarország új kijevi nagykövete, s immár több mint egy éve nem ülésezett a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó államközi vegyes bizottság. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban az ülésen többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy a testület ily módon hovatovább alkalmatlanná válik arra, hogy a kárpátaljai magyarság számára fontos kérdések megoldásának fóruma legyen.
Nyilatkozatban foglalkozott a választmány a határon túli magyarság támogatására hivatott Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriuma körül kialakult helyzettel. A testület sajnálattal állapítja meg, hogy az alkuratórium immár évtizedes folyamatos működése megszűnt. „Annak ellenére, hogy az alkuratórium érdemi munkájának minden feltétele adott, a főkuratórium nem tette lehetővé, hogy a testület demokratikus úton meghozza a megfelelő döntéseket, s a döntés jogát magához vonta – így a dokumentum. – Mindezzel megtörtént az első lépés az ukrajnai alkuratóriumi rendszer egészének felszámolásához, s az egy évtizeddel ezelőtti kaotikus, klientiális viszonyok visszaállításához.” A választmány ezért felhívja a főkuratórium illetékeseit, hogy haladéktalanul hívják össze az ukrajnai alkuratóriumot, s biztosítsák az alkuratóriumi rendszer további folyamatos működését.
A testület végezetül értékelte, miként érinti a helyi magyarság nyelvi jogait a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája, melyet az ukrán parlament nemrég újra ratifikált (a választmány ezzel kapcsolatos nyilatkozatát lásd a 6. oldalon), illetve napirenden szerepelt a közeljövő jelentősebb kulturális rendezvényeinek lebonyolítása is. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott: rendben és nagy sikerrel zajlanak a Rákóczi-év megemlékezései, a KMKSZ július 13-án a szabadságharc kezdetének 300. évfordulója jegyében rendezi meg a hagyományos Turul-ünnepséget Tiszaújlak és Tiszabökény határában, s augusztus 20-án ismét megtartják Aknaszlatinán az immár ugyancsak hagyományosnak számító Szent István-napi ünnepséget.
ntk
