Erkölcsileg igen, jogilag nem?

Levél a hadigondozottak ügyében

2003. július 11., 02:00 , 130. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége levélben fordult Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz, Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez, valamint a parlamenti pártok vezetőihez, melyben a vonatkozó magyarországi jogszabályoknak a kárpátaljai magyar hadigondozottakra, hadiözvegyekre és hadiárvákra történő kiterjesztését kérték.

A testület nevében Kovács Miklós elnök, a KMKSZ-t ez ügyben megkereső kárpátaljai magyar érintettek számos kérését tolmácsolva, arra kérte az említett közjogi méltóságokat és politikusokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a határon túli magyar érintetteket a hadigondozásból és az egyösszegű térítésből kizáró, jelenleg érvényben lévő törvény idevágó pontját (1994. évi XLV. Törvény 1. pont) az illetékes szerv megváltoztassa olyan értelemben, hogy a jogszabály kiterjedjen a Magyarország jelenlegi határain kívül élőkre is.

Indoklásában a KMKSZ elnöke rámutat: a szóban forgó kárpátaljai magyar hadigondozottak (a magyar haderő kötelékében teljesítettek katonai szolgálatot, vettek részt kötelező katonai előképzésben, légitámadások, illetve hadműveletek folyamán és vissza­maradt robbanóanyag felrobbanása következtében szenvedtek maradandó károsulásokat), hadiözvegyek és hadiárvák „a történelmi események következtében, lakóhelyüket el sem hagyva lettek más országok állampolgáraivá”.

Válaszleveleikben dr. Wéber Attila, az országgyűlés elnökének kabinetfőnöke „a kérelem jogosságát nem vitatva”, illetve Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László, az MSZP elnöke nevében reagált a levélre, s aki szerint a kívánság „emberileg nézve megalapozott”, úgy vélték, a kérés teljesítésére nincs mód. Dr. Wéber Attila ezzel összefüggésben emlékeztet a Hadigondozottak Nemzetközi Szövetsége által kibocsátott dekrétumra, mely szerint „minden ország biztosítsa az állampolgárainak az ellátást, amennyiben a hadigondozottak (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva) körébe tartoznak, függetlenül attól, hogy milyen ország állampolgáraként váltak hadigondozottá. Ezt az eljárást alkalmazzák például Romániában is” (idézet a levélből).

Az elutasító válaszlevelekre reagálva Kovács Miklós elnök sajnálatosnak nevezte, hogy bár a KMKSZ még a törvény előkészítésekor, illetve több ízben elfogadását követően is méltányos eljárásra kérte az anyaország politikai tényezőit és törvényhozását, különös tekintettel a kárpátaljai érintettek nehéz szociális helyzetére, azok továbbra sem látnak lehetőséget a kérdés kedvező rendezésére. Hozzátette: a KMKSZ megítélése szerint a törvény hatályának kiterjesztése a határon túl élő magyarokra – akárcsak a kárpótlási folyamat esetében – nem annyira jogi, mint inkább politikai kérdés, ezért az ismételt elutasítás ellenére a szövetség a jövőben is napirenden kívánja tartani a kérdést, s továbbra is bízik benne, hogy idővel sikerül megoldást találni.

-ntk-