1514 kilométert tekertek az aknaszlatinai bringások

Kerékpárral a Balaton körül

2003. szeptember 5., 02:00 , 138. szám

Augusztusban több mint más­félezer kilométert kerekezett négy aknaszlatinai kerékpáros a Bala­ton körül. Felkeresték továbbá a bányászközség testvérvárosait, Tapolcát, Dunaújvárost és Hód­me­ző­vásárhelyet is.

„Máska, Viktor, Gergely, Katyó – szlatinai valóságshow! Aknaszlatina–Balaton kerékpáros ultramaraton!” – biztatta egymást Dmitrenkó Mása, Názárovics Viktor, Ájb Gergely és To­kár Károly az embert próbáló kilo­mé­tergyűrés nehezebb időszakaiban.

Az első napi Aknaszla­tina–Máté­szal­ka útvonal 153 kilométere ru­tin­fe­l­adatnak számított. Más­nap már inkább szükség volt a csatakiáltásokra, ekkor ugyanis több mint két­száz ki­lo­mé­tert teker­tek. Célál­lo­má­suk Budapest–Rákoshegy volt, ahol a Szla­tináról elszármazott Balla Éva és csa­ládja fogadta hajnali háromkor a húszórás „műszakban” igencsak ki­fáradt bringásokat.

A félnapos budapesti városnézés után hőseink a Velencei-tó és Siófok fe­lé vették az irányt. Éjfél körül a túrázók minden ereje elfogyott, ezért éjszakára két település között vertek sátrat. Másnap Balatonlellén az ugyancsak szlatinai származású Borzán Miklós saját pan­zi­ó­jában fogadta biciklis földijeit.

A bringakommandó másnap gör­dült be Tapolcára, ahol egy éjszakát töl­töt­tek a polgármesteri hivatal ven­dé­gei­ként. A következő napon „kipróbálták” a tiha­nyi révet, és este már a zamárdi sza­bad stran­don fürdőztek. Itt ugyancsak a Borzán család gondoskodott „ener­gia­­-után­pótlásukról”.

Egy nappal később Dunaújváros­ban Repáruk György és Évike volt a ke­rék­párcsapat vendéglátója. Itt meg­te­kintették a város egyik legfőbb neve­zetességét, a víztorony körüli római kori ásatásokat, majd másnap követ­kezett Ópusztaszer és a Honfoglalási Emlékpark, ezt követően Szegeden is körbejárták a város nevezetességeit. Végcéljuk a harmadik testvérváros, Hódmezővá­sár­hely volt, ahol Szalkay László lett a szál­lásadójuk, Almási István alpol­gár­mester pedig számlát nyitott a négy sport­embernek az Öszöm-Iszom vendéglőben.

A nagy utazás kilencedik napján azután az ultramaratonisták szeren­csésen átlépték a határt Tiszabecsnél. Ki­rályházánál azonban már szinte szét­es­tek a bringák, lámpák és biciklilovagok egyaránt lemerültek, így a haj­na­li órákban vonattal érkeztek meg Ak­naszlatinára.

Popovics Zsuzsanna