Amit az újraszámított nyugdíjakról tudni kell

Jön a nyugdíjreform

2003. szeptember 26., 02:00, 141. szám

Ukrajnában 2004. január elsején életbe lép az új nyugdíjtörvény. Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló jogszabály értelmében megszűnik az ún. maximálisan megállapítható nyugdíj (ez jelenleg 150 hr), és újraszámolják az öregségi nyugdíjat (munkaviszony utáni korhatáros nyugdíj). A járandóság-újraszámolás országszerte 14 millió, Kárpátalján mintegy 265 ezer nyugdíjast érint.

A nyugdíjak várható változásáról, az egyénenkénti számfejtés mikéntjéről Anasztázia Péntek, a megyei Nyugdíjalap vezetőe tájékoztatja olvasóinkat.

– A változás lényege, hogy megszűnik a korábban érvényes „maximális nyugdíj”. Mindenkinek személyre szólóan újraszámolják nyugdíjjárandóságát, mégpedig az általa hivatalosan megkeresett jövedelem és ledolgozott munkaévei alapján. A járási és városi nyugdíjosztály már hozzálátott ehhez a nem kis munkához. Jelenleg az egyes személyi ügyiratok leltározása folyik. A kézi számfejtők esetenként 120 hónapnyi járandóságot vetnek össze a megfelelő időszak havi országos átlagfizetésével (Így számítják ki az érintettek bérkoefficiensét, majd korrigált fizetését, amit megszoroznak a munkaévek százalék-koefficiensével). Teszik mindezt közel 265 ezerszer… Az illetékes minisztériumokból november elejére várjuk azokat a számítástechnikai programokat, melyek egyszerűbbé teszik a kézi számfejtés során kapott adatok feldolgozását.

– Kiknek szükséges pótlólagos fizetésjegyzéket, szolgála­ti időt igazoló okiratot benyújtani, illetve ez meddig tehető meg?

– Két eljárás van. Amennyiben a nyugdíjasnak megfelel, járandóságát abból az átlagkeresetből számolják újra, amiből annak idején korábbi nyugdíját is meghatározták. Ebben az esetben nincs szükség további igazolásokra, a kereseti adatok ugyanis fellelhetők az illető személyi lapján az illetékes nyugdíjalap-osztálynál. Ha az érintett úgy véli, egy másik időszak átlagkeresetéből számítva magasabb nyugdíjra számíthatna, be kell nyújtania az új fizetési igazolásokat. A 2000 júliusa előtti időből ez lehet bár­mely 60 hó­napos (5 éves) összefüggő időszak. A 2000 júliusa utáni időkből erre nincs szükség, mivel a személyi lap tartalmazza az adott munkavállaló után ekkor befizetett biztosítási díj összegét. A dokumentumpótlás elvben nincs határidőhöz kötve, ám tanácsos minél előbb, lehetőség szerint még november folyamán benyújtani azokat.

– Hogyan szerezhetők be a szükséges igazolások?

– Manapság fehér hollónak számít az olyan intézmény, vállalat, ahol tíz-húsz évre visszamenőleg kikereshetők a bérkimutatások. Amennyiben mégis van ilyen, tanácsos abból az időszakból kérni a fizetésjegyzéket, amikor a keresett bér az akkorra érvényes országos átlagfizetéshez képest a legmagasabb volt. Példának okáért nem mindegy, hogy a 190 hrivnyás fizetés az 1997. évi 143, vagy az 1999. évi 178 hrivnyás országos átlagfizetéssel kerül elosztásra. Hogy „kellően” bonyolult legyen a számfejtés, a hatályos szabályok szerint minden hónap megkeresett fizetését össze kell vetni a megfelelő évi, hónapi hivatalos országos átlagfizetéssel.

– Sokan nem értik, a jövőben miért nem a korábbival megegyező arányban esik latba a munkával töltött idő…

– Fontos megjegyezni, hogy míg a korábban megállapított nyugdíjak újraszámolásakor még a munkaviszony teljes időtartama beszámításra kerül (pl. 24, 37, 42 év), a jövő évtől a számfejtéskor viszont már csak azon évek „érnek”, melyekben befizetésre került a nyugdíjbiztosítási díj. Amely munkáltató tehát nem tett vagy tesz eleget eme kötelezettségének, annak alkalmazottait komoly veszteség érheti.

– Gyakran elhangzik, hogy az újraszámfejtést követően emelkedni fog a nyugdíjak összege. Igaz ez?

– Az újraszámfejtést követően a nyugdíjak átlagosan 25%-kal emelkednek. Ezen érték körüli emelésre azok számíthatnak, akiknek az egykori, hivatalosan megkeresett fizetése 20-30-50 hriv­nyával magasabb volt az adott évi országos átlagbérnél. Természetes azonban, hogy egy átlag alatti, 86-98-102 hrivnyás fizetés után nem várható el 170 hrivnyás nyugdíj. Ugyanakkor, akiknek az új számfejtés alapján megállapított járandósága alatta marad az eddig kapott nyugdíj összegének, azoknál marad minden a régiben, tehát senkinek sem kell nyugdíjcsökkenéstől tartania.

– Minden nyugdíjformára vonatkozik a mostani újraszámolás?

– A januártól életbe lépő törvény az öregségi, rokkantsági, eltartó elvesztése esetén járó nyugdíjakról rendelkezik; a szociális nyugdíjakról viszont nem, így ezeknél egyelőre nincs változás. Ez utóbbiak módosításával kapcsolatban is léteznek már törvénytervezetek, a vita tárgyát jelenleg nem is annyira a szociális nyugdíjak értékváltozása képezi, mint inkább azok finanszírozási forrása.

Előzetes számításaink szerint az újraszámolt, emelt nyugdíjak kifizetéséhez további 8 millió hrivnyára lesz szükség. A szociális nyugdíjakat nem számítva, 265 ezer nyugdíjast véve alapul, ez személyenként 30,1 hrivnya többletet jelent.

Popovics Zsuzsanna