Tejet termelni nem érdemes?

Tejbehozatalra szorul Kárpátalja

2003. szeptember 26., 02:00, 141. szám

Az utóbbi időben egyre több, a megye határain túl előállított tej, illetve tejtermék jelenik meg az üzletekben, miközben a termelők részéről folyamatosak a panaszok a gazdaságos termelés feltételeinek hiányára, az alacsony felvásárlási árakra.

A megyei árfelügyelet megbízott vezetője, Ivan Fedor a Kárpátaljának elmondta, az augusztus végi állapotok szerint az üzletekben a tej literenkénti ára 1,20–1,60, a piacokon pedig 0,85-1,40 hrivnya. A piacokon a házi készítésű tejfel literje 4-5 hrivnya között mozog, s hasonló a túró literenkénti ára is. Nagyjából ezeknek megfelelő árak jellemzik a kontós tejpiacot is a megye falvaiban.

A július végi megfigyeléshez képest 5-15 kopijkával nőttek az árak mind az üzletekben, mind a piacokon, ami a termelés szezonális jellemzőivel, illetve az aszályos nyár miatt megnö­vekedett takarmányárakkal hozható összefüggésbe. Szep­tember elején továbbra is az augusztus végi sávban mozogtak az árak, azaz nem történt jelentős változás.

Olekszandr Tyupa, a megyei mezőgazdasági főosztály állat­tenyésztési osztályának vezetője lapunknak elmondta, a megyében a tej literenkénti felvásárlási ára szeptember eleji adatok szerint 54-64 kopijka között mozog. A tejárak ugyan­akkor év közben igen jelentősen ingadoznak – télen a 80-85 kopijkás szintet is elérhetik, míg nyáron akár 35-40 kopijkáig süllyedhetnek.

Kárpátalján a tej 90 százalékát a lakossági szektor állítja elő, s csupán 10 százalékát a mezőgazdasági vállalatok. Idén az előrejelzések szerint 390 ezer tonnányi tejet állítanak elő a megyében, míg a lakossági fogyasztás átlagosan 448 ezer tonnát tesz ki, ami azt jelenti, hogy közel 60 ezer tonna tejet kell behozni a megye határain túlról.

Ami a beszállítást illeti, még Odesszából is kerül hozzánk tartós dobozos tej 3-3,5 hrivnyás literenkénti áron, Kárpátalján ugyanis egyetlen tejfeldolgozó cég sem állítja elő ezt a terméket. A sajtok, joghurtok, egyéb tejkészítmények ugyancsak szinte az ország egész területéről érkeznek a megyébe, s nemcsak a tejmizéria, hanem alapvetően a helyi feldolgozók hiánya miatt.

A Kárpátalja azon kérdésére, hogy az üzletek polcait miért lepik el a szomszédos megyékben ké­szült tejtermékek, ahelyett, hogy helyben állítanák elő azokat, Olek­szandr Tyupa megerősítette, a megyében kevés a tejfeldolgozó vállalat (Ungváron kettő, Nagyszőlősön és Szolyván pedig egy-egy mű­kö­dik). Lényeges továbbá, hogy a falusi gazdák az alacsony felvásárlási árak miatt nem szívesen adják le a tejet a felvásárlóknak, inkább a városok piacain értékesítik azt.

Szerhij Lukjanov ungvári vál­lalkozó szintén úgy véli, a tej, illetve tejtermékek behozatala min­de­nekelőtt a feldolgozási kapacitás hiányával magyarázható. Nyilvánvaló ugyanakkor – teszi hozzá –, hogy a távoli Volóci, Técsői, Ökörmezői, Rahói járásokból a magas szállítási költségek miatt nem éri meg a jelenlegi feldolgozóüzemeknek felvásárolni a tejet. Elmondása szerint egyébként a tejpiacon ma nincs konkurencia a helyi tejfeldolgozók, illetve a beszállító cégek között, mivel a piac nem eléggé telített.

A kárpátaljai boltok hű­tőiben valóban legfeljebb a sajt-, túró- és tejfelféleségekből mondható kie­légítőnek a kínálat, miközben az egy­szerű, pasz­tőrö­zött tej gya­korlatilag hi­ány­cikk­nek számít. Egyes vé­le­mé­nyek szerint a sze­gé­nyes kí­ná­lat oka a helyi fo­gyasz­tói szo­ká­sokban keresendő: a lakosság, különösen vi­dé­ken, szívesebben vásárol egye­ne­­sen a helyi ter­me­lőktől, má­sok sze­rint viszont éppen for­dí­tott a hely­zet: a könnyen besze­rez­hető, prak­ti­ku­san csomagolt ol­csó tej hiánya kényszeríti a vá­sár­lókat a piacra, akik egyéb­ként a zacskós tejért szívesen le­mon­danának a piaci, ál­talában bi­zonytalan eredetű és minőségű, legtöbb­ször – nem túl esz­téti­ku­san – műanyag fla­ko­­­nokban árult vi­déki por­té­ká­ról.

Már ha van. A két-három ­napos munkaszüneti idő­szakok­ban az üzletekből és a piacokról is hamar eltűnik a tej. Ilyenkor jöhet az „előkész­lete­zés”, főként a kis­gyermekes családoknál.

Mindeközben sok tehenes­gazda a sertéssel itatja fel a tejet, mert leadni nincs hová vagy az ár nem megfelelő. Nem csoda, hogy manapság megközelítőleg minden ötödik apróhirdetés tehénela­dás­ról szól.

Végül továbbra is megma­gya­rázatlan kérdés: hogyan le­het­séges, hogy egy alapvetően mezőgazdasági vidéken nincs elegendő tej, s miért olcsóbb az előállítása a keleti megyékben, mint Kárpátalján?

B. J. – V. N.