Kuruc-emlékmű a végeken

Falunap Visken

Visken, az egykori má­ra­marosi koronavárosban október 12-én szervezett nagyszabású falunapot a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete. Az eseményen felavatták azt a kuruc-emlékművet, melyet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vett viski magyar és ruszin férfiak emlékére készített Balázs István helyi fafaragó.

Az ünnepélyes megnyitón Takács Pál, Visk polgármestere köszöntötte a községháza előtti téren egybegyűlt vendégeket és résztvevőket. A református istentiszteletet követően a tanácselnök és Burka István, Nagyrév polgármestere a református temp­lomban látta el kézjegyével a két nagyközség testvértelepü­lési együttműködéséről szóló előszerződést.

Az ünneplők innen a templom előtti emlékparkba vonultak, ahol Czébely Lajos tanár, helytörténész emlékezett azon 40 bátor viski férfira, akik egykor szembeszegültek a császári udvar hatalmával és II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellé álltak a magyar nép szabadságáért folytatott harcban.

A Balázs István faragta kuruc-emlékművet Hidász Ferenc római katolikus plébános és De­lé­nyi István református lelkész szentelte fel. Ünnepi beszédében Ferenc atya az értékteremtő törekvések fontosságáról beszélt, melyek érdemesek arra, hogy Kárpátalját népszerűsítsék. De­lényi tiszteletes hang­sú­lyoz­ta: „Amint Mózes égre emelt kézzel fohászkodott Istenhez, úgy ez a fába faragott kuruc paraszt is Isten­től várja a segítséget. A Rákóczi-szabadságharc jelmon­data: Istennel a hazáért és a szabadságért. Ez ma is érvényes és követendő elv lehet a jelen prob­lé­mák megoldá­sában, legyen szó akár egy­há­zi ingat­lan­ról, akár sza­bad temp­lom­hasz­nálatról.”

A Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség képviseletében Mi­lován Sándor alelnök kö­szöntötte az egy­­begyűl­te­ket. „A szovjet birodalom bukását követően sokan azt gon­doltuk, jobb élet vár ránk. Nem ez következett, mert a 40 esztende­ig tartó zsarnoki önkény elfűrészelte a szülőföldhöz kötő gyökereket. A közelgő globális világ is fát akar, nem erdőt. Vallás, család, haza, becsület és gyö­kér nélküli embert, akit köny­nyű manipulálni. Nekünk küzdenünk kell ez ellen. A maihoz hasonló ünnepnapok azt mutatják, hogy a Kárpátalján élők nemzetiségtől függetlenül szeretik falvainkat, városainkat” – fogalmazott a szónok.

A koszorúzást követően a felső­zsol­cai önkormányzat férfi­kórusa kuruc nótákat adott elő, majd Czébely Lajos mondott kö­szönetet Felsőzsolca önkormány­zatának és polgármesterének, Fe­hér Attilának, a Felső­zsol­cai Rákóczi Szövetségnek, a viski re­for­mátus gyülekezetnek és ró­mai katolikus egyházközségnek, a KMKSZ helyi alapszer­veze­té­nek, s mindazoknak, akik hoz­zájá­rultak az emlékmű felállításához.

Az ünnepi díszebédet követően délután sportvetélkedőre, szépségversenyre, ünnepi koncertre, este szüreti mulatságra is sor került.

V. N.