Kelendő a busa és a ponty

Bőséges felhozatal, szerény kereslet

2003. október 24., 02:00 , 145. szám

Október végén fejeződik be a halászati szezon Kárpátalja halastavain, ezért felkerestük a Zakarpat­rib­hoszp megyei halgazdaságot, melynek halastavai 560 hektáros területet foglalnak el a Munkácsi, illetve az Ilos­vai járásban. Aznap a 93 hektáros alapterületű piszt­­ra­házai halastavon folyt a lehalászás.

A napsütéses idő ellenére a szél megtette a hatását, s a valóságosnál jóval alacsonyabbnak tűnt a levegő hőmérséklete. Főleg akkor borzadt el az ember, amikor látta a jéghideg vízben hálózó halászokat. Körükben – talán éppen ezért – íratlan szabály, hogy nem ereszkednek a hideg vízbe egy kis lélekmelegítő szilvapálinka vagy egyéb erős itóka felhörpintése nélkül. Szerencsére, a vízparton található egy kisebb bódé, melyben a halászatot követően átmelegedhetnek, megszáríthatják ruhájukat.

Ivan Szabov, a pisztraházai halászati részleg vezetőjének elmondása szerint bizony nagyon nehéz a halászszakma, ráadásul a fizetés sem túl nagy – 300 hriv­nya.

A héttagú halászcsapat egy 260 méter hosszúságú hálót húzott végig két csónakkal a tó mintegy felén, majd kézi erővel kellett a part közelébe vontatniuk a több tonnányi halat. Naponta egy húzással mintegy 6-8 tonna halat halásznak le, amiből 500-1000 kilogrammnyi értékesítésre kerül, a többit pedig átszállítják a horboki halastóba kitelelésre, mivel a pisztraházai halastóból, csakúgy, mint a többiből, télre a zsilipeken keresztül leeresztik a vizet a közeli Mérce-patakba.

Ivan Szabov a Kárpátaljának elmondta, kora tavasszal, miután elolvadt a jég, kishalakat (busát, csukát, pontyot, fehéramurt) telepítettek a vízbe. őszre a ponty és a fehéramur fél, a busa egy kilogramm súlyúra gyarapszik, a csuka pedig eléri a 6-7 dekát. Idén kedvező feltételek mellett október 20-ig befejeződik a lehalászás, melynek során a halastóból kb. 230 tonna halat kívánnak kihalászni. Ebből 110-120 tonnányi lesz a ponty, a fennmaradó rész túlnyomó többsége busa, s elenyésző hányadot képez a csuka, illetve a fehéramur.

Ami az árakat illeti, a busa kilogrammonként 5, a ponty 9, a csuka pedig 10-11 hrivnyába kerül.

A hal iránti kereslet sajnos jóval alulmarad a szovjet érában tapasztaltakkal szemben. Például, míg a 80-as évek­ben Beregszászban naponta 1,5 tonna hal kelt el, ma jó, ha 150 kilogrammnyi fogy. Ugyanez a helyzet Ungváron is, ahol korábban 3 tonna hal is vásárlóra talált naponta, jelenleg pedig 300 kilogrammnyit is nehéz értékesíteni. A legszebb időkben a Zakarpat­rib­hoszp évente 1,2 ezer tonna halat termelt, melyből egyetlen tonnányit sem vittek ki a megye határain túlra, azaz helyben értékesítették az egész meny­nyiséget. Tavaly csupán 384 tonnányi hal fogyott, idén pedig legalább 400-450 tonnányit szeretnének értékesíteni. A részlegvezető szerint ma is képesek lennének 1,2 ezer tonna vagy akár ezt meghaladó mennyiségű halat termelni, ám kereslet híján ez esztelenség lenne a ráfizetés miatt.

Ma már az éttermek, szállodák sem rendelnek halat, mint régente, inkább a boltokban vásárolnak. Ráadásul megszűntek a halfeldolgozó üzemek is, így aztán a Zakarpat­rib­hoszp kénytelen abból megélni, hogy egyenesen járműveiről kínálja a városok utcáin, piacain a halat a vásárlóknak. Arra a kérdésre, hogy melyik hal a legkelendőbb, a részlegvezető elmondta, a vékonyabb pénztárcájú vásárlók a busát, a valamivel tehetősebbek pedig a pontyot részesítik előnyben.

-kaszonyi-