Üzenet a múltból

Emlékek a huszti református templomtorony „gombjából”

2003. november 21., 01:00 , 149. szám
A huszti templom és kincsei

A huszti református egyházközség erejéhez és a támogatói segítséghez mérten folyamatosan újítja, szépíti ősi református templomát. Nemrég kezdődött el a toronytető felújítása.

– Nagy izgalommal vártam, hogy végre hozzálássunk a torony megújításához, mivel a hagyomány szerint a református templomok csúcsán található „gomb” a templom és a gyülekezet múltjával kapcsolatos írásokat őriz – tudtuk meg Józan Lajos helyi lelkipásztortól, aki vidékünk történetének ismert kutatója.

November első hetében került „levételre” a 35 méter magasan lévő gomb, melyen legalább tíz, fegyvergolyó ütötte nyílás tátongott. Az idősebbek szerint 1939-ben a szics­gár­disták lövöldöztek a templom tornyára, mások úgy emlékeznek, hogy a kivonuló németek és a bevonuló szovjet katonák vették tűz alá a templomtornyot.

Az igazi meglepetés akkor érte az érdeklődőket, amikor a gomb belsejében rozsdamarta fémdobozt fedeztek fel, benne írással, 18 db régi fém pénzérmével és egy papírbankóval. Az írásos dokumentumot erősen megviselte az idő, ám egy sor kivételével olvasható maradt a szöveg: „A jövő nemzedék részére ide mellékelem az 1848-évi nemzetünk nevezetes szakába forgalomban lévő pénzeket a késő kornak emlékül. Huszton. 1886. évi szept. 24. én. Pellionis József … (olvashatatlan sor) …gondnokságában”.

A papírpénz egy tízforintos ún. Kossuth-bankó volt, kibocsátási dátuma: 1848. szeptember 1.

A fémpénzek jó állapotban maradtak fenn. Van közöttük négy darab „EGY KRAJ­CZÁR”-os 1849-ből, hátoldalukon koronás magyar címer és felirat: „MA­GYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ”; nyolc darab „HAT KRAJCZÁR”-os, és egy „HÁROM KRAJCZÁR”-os is, ugyancsak 1849-ből.

Két egyforma, nagyméretű érmén Kossuth-címer látható, kétoldalt fegyverekkel és zászlókkal díszítve. Körfelirata: „ÉLJEN A HAZA ÉS AZ ALKOTMÁNY”.

Három további érmét – egy-egy 2-es, 10-es, és 20-as címletű váltópénzt – 1892-ben, 1894-ben és 1898-ban vertek, melyeket később helyezhettek a gombba. A tiszteletes úr szerint ezek az 1922-es tetőfelújításkor kerülhettek a torony ékébe. Kettő hátoldalán Szent István koronája, a harmadikon az osztrák császári címer látható.

Józan Lajos tiszteletes az írásos dokumentum szerzőjéről, Pel­lionis Józsefről kiderítette, hogy 1820-ban, Aradon született, evangélikus családban. Később családjával Má­rama­rosszigetre költözött. Házasság révén került Husztra, innen vonult be az 1848–49-es szabadságharc honvédseregébe, ahol tüzérfőhadnagyi rangot szerzett. Hazatérvén vasáru-kereskedést nyitott, és huzamosabb ideig főgondnoki tisztséget töltött be a helyi református gyülekezetben. ő volt az egyház főgondnoka 1886-ban is, amikor ezt a bizonyos gombot elhelyezték a templom tetején.

– Negyvennyolcas főhadnagyként nyilván fontosnak találta, hogy a szabadságharc idején forgalomban lévő állami pénzekből néhány érmét elhelyezzen az utókor számára – véli Józan tiszteletes.

Kérdésünkre, hogy mi lesz a gombban talált relikviák további sorsa, Józan Lajos elmondta: „Egyelőre a gyülekezet régi értékei között őrizzük, később a templomban szeretnénk kiállítani őket, hogy akit érdekel, megnézhesse, mit hagytak ránk elődeink. Az új tetőszerkezet gombjába immár mi helyezünk el korunkbeli relikviákat, hogy pontosan mit, arról egyelőre nem született döntés.

B. Zs.