Továbbra sem rendeződött a huszti iskola helyzete

Újabb kitűzött bírósági tárgyalás előtt

2003. december 5., 01:00 , 151. szám

Mint ismeretes, a husz­ti városi oktatási főosztály december elsejei hatállyal ismételten elrendelte a 6. számú magyar tannyelvű általános és az 5. számú ukrán tannyelvű középiskola összevonását. Hétfőn ugyan­akkor elmaradt az iskola bezárása és kényszer­kilakoltatása.

A huszti oktatási főosztály említett szeptember 30-i rendelete többek között arra kötelezi a magyar iskola megbízott igazgatóját, hogy készítse elő az iskola dokumentációjának és anyagi értékeinek átadását, december elsejei hatállyal pedig bocsássa el azokat a pedagógusokat, akik „nem kívánnak” az 5. Számú Középiskolában dolgozni.

Himcsuk Katalint, a magyar iskola megbízott igazgatóját december elsején „kerekasztal-megbeszélésre” invitálták a huszti polgármesteri hivatalba. A megbeszélésen többek között jelen volt Mihajlo Dzsanda, Huszt önkormányzatának választott vezetője, Volodimir Birak, Huszt tanügyi főosztályának vezetője, valamint Volodimir Kacsur, az 5. Számú Középiskola igazgatója.

„A város tanügyi főosztályának rendeletéről ezúttal nem esett szó, ahogy nem „forszírozták” az iskola kiköltöztetését és dokumentációjának átadását sem. Az illetékesek ellenben egy új „megoldási lehetőséget” ajánlottak: a magyar általános iskolai osztályok maradnának a régi helyükön, a magyar középiskolai osztályok viszont az 5. Számú Középiskolában kapnának helyet, a két iskola összevonásával létrehozott új intézményt pedig Volodimir Kacsur igazgatná” – tájékoztatta lapunkat Himcsuk Katalin, a magyar iskola megbízott igazgatója.

– Tolmácsolva a szülők és a pedagógusok álláspontját, a megbeszélésen kifejtettem, hogy a huszti magyar iskola semmilyen körülmények között nem hajlandó feladni önálló intézményi státusát. Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségek törvény adta joga az anyanyelven való tanulás, az iskolaépülethez pedig jogosan ragaszkodnak azok, akik pénzt, energiát nem sajnálva tették alkalmassá azt az oktatásra. A mostani állás szerint tehát semmivel sem javult a helyzetünk, és egyelőre nincs okunk a túlzott bizakodásra – mondta el az igazgatónő.

Mindeközben továbbra is jogi vita tárgya a huszti városi végrehajtó bizottság (vb) által a huszti magyar iskola átszervezéséről hozott határozatok törvényes, avagy törvénytelen volta. A Huszti Járási Ügyészség keresete nyomán a megyei fellebbviteli bíróság 2003. augusztus 27-én kimondta: a vb 2003. február 18-án kelt határozata nem megalapozott, ezért törvényileg nem érvényes. A vb azonban már szeptember 26-án újabb határozatot fogadott el a magyar iskola „átszervezéséről”, s a Huszti Járási Ügyészségnek a határozat ellen benyújtott fellebbezését a testület ismét elutasította. Az ügyészség ezt követően nemrég immár harmadszor nyújtott be keresetet a magyar iskola ügyében a Huszti Járási Bírósághoz.

„Kinek jó ez a jogi huzavona?” – veti fel a kérdést az egyik huszti járási lap hasábjain a járási főügyész, ám válasz egyelőre nem született. Aminthogy megválaszolatlan az a kérdés is, hogyan lehetséges, hogy míg a megyei állami közigazgatás oktatási és tudományos főosztálya beadvánnyal fordul a Huszti Járási Ügyészséghez, kérve a szóban forgó szeptemberi vb-határozat érvénytelenítését, addig a huszti városi tanügyi főosztály ugyanezen határozat alapján rendeletet hoz a magyar iskola „átszervezésére” és egy ukrán középiskolával való összevonására vonatkozóan?

A fentiek fényében tehát sajnos továbbra sincs „rendben” és nem „oldódott meg” a huszti magyar iskola ügye, illetve nem „dőlt el” annak sorsa. A huszti járási bíróság december 12-én tárgyal a járási ügyészség beadványa alapján a huszti városi tanács végrehajtó bizottsága által a magyar iskola átszervezéséről hozott szeptemberi határozat törvényességéről.

Popovics Zsuzsanna