Itt a tél – kelendõ a bakancs, csizma

Másfél minimálbér egy pár minőségi lábbeliért

2003. december 26., 01:00 , 154. szám

November közepe óta folyamatosan bővül a lábbeli-kereskedések árukínálata, karácsony előtt a piacokon már a szobapapucsok és gyermektornacipők helyett is bakancsot, csizmát kínáltak az eladók. Az árak azonban idén sem „földiek”, egy pár minőségi lábbeli értéke magasan meghaladja a decemberi hivatalos minimálbért.

Az október végi fagyos éjszakák és hirtelen jött nappali lehûlések érezhetõen felkészületlenül érték az idei lábbelipiacot. A vásárlóközönség hiába keresett téli, de legalábbis melegített cipõt-csizmát az üzletek polcain, ott legfeljebb néhány tavalyról maradt drága lábravaló árválkodott. Pár napig a turkálóstandok elõtt is sort álltak a vevõk, felvásárolva mindennemû melegebb lábbelit.

November végére aztán megjelentek az idei téli kollekciók. Ismét tarol a mûbõr, változatos színekkel-fazonokkal csábítva a potenciális vásárlókat. A ránézésre valóban mutatós, melegnek és vízhatlannak mondott csizmák zöme azonban a mínusz 10-15 fokos hidegben hamar tönkremegy. Ha nem a villámzára szakad el, akkor a cipõfej „bõre” töredezik be, vagy a sarok megy tönkre, esetleg a talp válik le, törik ketté.

Az egyik, „enyhén vízálló” csizmára például azt mondta az eladó, hogy ne tartsam nedves helyen, mert hamar átázik(!). Egy másikat tilos kályha, hõsugárzó közelében szárítani, különben megolvad a ragasztó, és leválik a talpa – figyelmeztetnek elõzékenyen. Már csak azt nem értem, akkor miért kell mégis 120-150 hrivnyát fizetni egy se hideget, se meleget, se vizet, se fagyot nem „tûrõ” „téli” lábbeliért.

A magukra valamit is adó üzletekben feltüntetik, mibõl készült az adott lábbeli. Az „alacsony” árfekvésû téli cipõk, csizmák külsõ-belsõ anyaga, valamint talpa is „szintetikus alapú”. Közepes árfekvésnél (150-200-240 hr.) a talp anyaga akkor is mûanyag, ha a felsõrész bõr. A kívül-belül bõr, valódi szõrmével bélelt, vastagbõr talpú csizmák értéke szárhossztól függõen 600-800-1200 hrivnyába kerül.

A piacokon a mutatós lengyel és odesszai mûbõrcsizmák a legkelendõbbek, nem utolsósorban alacsony áruk miatt (100-130 hr.). A minõséget illetõen egy telet rendszerint „kibírnak”, de ne számítsunk arra, hogy esetleg jövõre is hordhatók lesznek.

„Két fiam van. Kettõjük egy-egy pár bakancsa kéthavi fizetésembe került, de nem vagyok róla meggyõzõdve, hogy februárban nem kell majd újat venni” – mondja egy anyuka.

Ami a kínálatot illeti, jelenleg férfilábbelibõl van a legnagyobb választék. Mérsékelt árszinten 120-340 hrivnyába kerülnek a béléses bokacsizmák, bakancsok. Ezek között érdemes vastag, ám hajlékony talpú, puha bõr (mûbõr) alapanyagú, a talprészen körbevarrt fazont keresni. A vásárlandó lábbelit mindig célszerû felpróbálni, „megjáratni”, mert a szûk csizma nemcsak kellemetlen, de az egészségre is káros.

A nõi lábbelik között fõleg az alkalmi, tûsarkú, hegyes orrú csizmákból bõ a választék, míg kényelmes, strapabíró lábbelibõl jóval kevesebbet találni. Új trendi a szembõl vékony teletalp, a varrott díszítõminta, a kétszínû bõrbõl készült cipõfelsõrész. Ismét divat a hosszú szárú, térden felül érõ csizma, amit lábszárközépig érõ nadrággal viselnek a fiatalok. A színek között a barna és a bordó árnyalatai, a bézs és a fekete a legelterjedtebb.

A téli lábbeli bélése zömmel szintetikus anyagú, ritkán valódi állatprém. Egy 280-360 hrivnyás csizma elvétve készül „valódi bõr” és állatprém felhasználásával, ezért ne higgyünk feltétel nélkül az eladók reklámszövegének.

Gyermeklábbelit különösen körültekintõen, figyelmesen vásároljunk. A szintetikus anyagból készült csizmában a gyerek lába is hamar beizzad, ami idõvel gombásodáshoz vezethet. A fûzõs lábbeli jól tartja a bokát, a sima „bedugós” csizmát azonban rendszerint nehéz fel- és levenni.

Sz. Z.-P. Zs.