Gombóc Artúrok, figyelem!
Az édességek birodalma
Az édesszájú gyerekek talán egyik legkedvesebb mesefigurája Gombóc Artúr, aki csokoládén él, s bár már minden egyéb ételről lemondott, a napi „kevéske” csokoládéadagjától egyre csak hízik és hízik. Amennyiben Artúr felmérné a mai nyalánksághelyzetet, valószínűleg elégedetten konstatálná az édesség- és csokoládéfélék tengernyi bőségét.
Édesség hetvennél is több mezőgazdasági termékből készíthető, ilyen a cukor, kukorica, csokoládé, tojás, gyümölcs, dió, mogyoró, mandula, vaj, tej, tejszín stb. A leggyakoribb adalék a nád- és répacukor, vagy más szénhidrát: kukoricaszirup, keményítő, méz, melasz vagy juharszirup.
A csokoládé az erjesztéssel érlelt és pörkölt kakaóbab beléből készül. Az őrölt magbélből kakaótésztát készítenek, ebből lesz a főzőcsokoládé (keserű csokoládé). Az édes étcsokoládé úgy készül, hogy a főzőcsokoládét cukorral és kakaóvajjal elkeverik.
Mint minden egyéb, az édesség is hamisítható. Ennek elsődleges célja a termékek olcsóbbá tétele. Némely gyártó feltünteti az adott termék összetételében, hogy abban mesterséges, „természetazonos” színezék, édesítő- és tartósítószer, különböző állagjavító adalék, esetleg műkakaó, -kakaóvaj, -tejpor stb. található. Más, főként az árnyékgazdaságban működő gyártók – lásd törökországi „stükül” édességek – termékcsomagolásán egyáltalán nincs termékmutató, vagy ha van is, nem értelmezhető.
Hogy milyen a természetes anyagokból készült, valódi csokoládé? Amint azt a munkácsi ABK csokigyár termelési szakértőitől megtudtuk, az igazi csokoládé, csokimáz elsődleges ismérve, hogy nincs kellemetlen utóíze. A valódi csoki a szájnedvek hatására maradéktalanul elolvad, felszívódik, a hamisítványok ezzel szemben zsíros, vajas lepedéket képeznek.
A nagy múltú munkácsi édességgyár a donyecki és luganszki gyárakkal együtt 1997 óta értékesíti termékeit ABK márkanéven. A gyár havonta több száz tonna édességet termel, egyebek között főzött (kemény) édességet, karamellát, tejkaramellát, pasztillákat, töltött csokoládét és saját fejlesztésű, aszalt szilva felhasználásával készült töltött és zselés csokoládét. Ugyancsak kiváló hazai minőséget képviselnek a Ñâ³òo÷÷tömör, illetve különböző ízesítésű töltött csokoládétáblái.
Azonban a kifogástalan minőségű édesség is veszít ízéből, aromájából, amennyiben nem megfelelően tárolják. Az égető napnak vagy nedvességnek, fagynak kitett csokoládé hamar elveszíti egyedi ízét, és valami meghatározhatatlan, ragacsos-édeskés anyaggá olvad-szikkad. Jó minőségű édességet ne akarjunk piacon, kis forgalmú üzletben vásárolni, ehelyett válasszunk márkaüzletet vagy nagy kapacitású élelmiszerboltot. Minden esetben ellenőrizzük a választott édesség szavatossági idejét.
Popovics Zsuzsanna
Csokoládé – kakaóbabból készült élelmiszer-ipari termék.
A XVI. században Mexikóban keserű italként fogyasztották. Innen került Spanyolországba, ahol édesítve, fahéjjal, vaníliával ízesítve terjedt el. A forrón felszolgált csokoládéital majdnem egy évszázadon át megmaradt a spanyolok titkának, de utóbb Franciaországban is inni kezdték. 1657-ben egy francia üzletet nyitott Londonban, ahol italfőzéshez tömör csokoládét lehetett beszerezni, elég horribilis áron. 1700 körül az angolok tej hozzáadásával tették finomabbá a csokoládét.
A csokoládégyártás 1765-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban, Dorchesterben. A kakaóbab őrlésére ekkor még vízi energiát használtak. Az étcsokoládéhoz 1876-ban, Svájcban kevertek először sűrített tejet, így született meg a tejcsokoládé.
