2004. február 13.

2004. február 13., 01:00 , 161. szám

A hármas kötél

„Ti a barátaim vagytok...” (Jn 15, 14)

A barátságról talán már elmondtak minden elmondhatót. Az igazi barátság az emberi kapcsolatok legszebbike. Ugyanakkor az élet egyes tragédiái – különösen a felnőttek körében – a barátság félreértéseiből származnak. Gyereknél, serdülőknél és fiataloknál a barátságot természetesnek tartjuk, de valahogy elbizonytalanodunk, amikor a felnőttek barátságáról van szó. Sok házasságban a barátságok a féltékenység okainak kiváltói, ugyanakkor néha az irigy és rosszalló tekintetek célpontjai. De a magányosok és özvegyek nélkülözhetetlen támaszai.

Barátokra szükségünk van, mégpedig személyiségünk érettsége miatt. Barátság nélkül nincs kiegyensúlyozott személyiség. A személyi érettségünk egyik fontos mutatója az, hogy képesek vagyunk-e tartós barátságokat kiépíteni és fönntartani.

A barátság a szeretetnek az a fajtája, amellyel a mai ember legjobban megközelítheti az Üdvözítő Istennel való személyes kapcsolatának misztériumát. Ezt a barátságot Isten maga kezdeményezte, de az embernek el kell fogadnia és ápolnia. Csak így növekedhet a szeretetben. De ez a kapcsolat nem rombolja le az emberek közötti barátságot, hanem ellenkezőleg, feltételezi, megnemesíti és kiteljesíti. Elégtelenek azok a vélekedések, amelyek az emberi barátságban csak veszélyt látnak. Mind a házasságban, mind az Istennek szentelt cölibátusban élőknek szükségük van barátságra, hogy a szeretetben növekedjenek. Itt jutnak eszembe a Prédikátor szavai (4, 12): a hármas kötél pedig el nem szakad egyhamar. Minden Istenből táplálkozó barátság olyan, mint a hármas kötél, amely el nem szakad.

De a barátság nemcsak igény, hanem feladat és elkötelezettség is, aminek megvalósítása érettséget és kegyelmi (isteni) hátteret kíván. Ezek segítségével jön létre a barátság. Ezért nem luxuscikk a barátság, hanem emberré válásunk egyik alapvető összetevője. De akkor miért nem sikerül sokak életében a barátság, vagy miért értik oly sokan félre? Mert nem merjük vállalni a benne rejlő kockázatot. Vagy hiányzik az életünkből az Istennel való barátság. Mert az igazi erős kötelék a hármas kötél.

Weinrauch Márió, ofm fancsikai plébános