Az iskola a legfontosabb

Tizenöt éves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (5.)

2004. március 19., 01:00, 166. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalakulása pillanatától megkülönböztetett figyelemmel kezelte a magyar iskolák, az anyanyelvi oktatás kérdését. Tisztségviselői minden fórumon szorgalmazták a magyar tanintézmények függetlenségének visszaállítását, s új magyar iskolák, illetve magyar anyanyelvű osztályok megnyitását ott, ahol erre a lakosság körében igény mutatkozott.

Az első sikerek egyike volt, hogy 1989 augusztusában újra megnyílt a magyar tannyelvű középiskola Aknaszlatinán, s hogy a helyi aktivisták kitartó munkájának eredményeként 1991. szeptember 1-jétől ismét volt önálló magyar iskolája Nagyszőlősnek.

Aknaszlatinán 225 éves múltra tekint vissza a magyar nyelvű oktatás. A szovjet érában az ún. internacionalista nevelés jegyében összevonták a nagyközségben működő önálló magyar, orosz és ukrán tannyelvű iskolát, egyedül a román tanintézmény őrizte meg függetlenségét. A „közösködés” eredményeként egy 900 férőhelyes iskolaépületbe költöztették a három tanintézményt, így megszűnt az önálló magyar iskola.

Az enyhülés éveiben aztán ismét megfogalmazódott a független magyar iskola létrehozásának igénye. Csakhogy hiányzott a megfelelő ingatlan. A hatalom végül 1989 nyarán egy romos állapotban lévő óvodaépületet kínált fel az iskola számára, azzal a feltétellel, hogy azt saját erőből hozza rendbe a helyi közösség.

„1989 tavaszán Szlatinára vártuk Paskai László bíborost, aki ugyanaznap érkezett a nagyközségbe, amikor a kijevi „illetékesek” is megjöttek, hogy tisztázzák a magyar iskola kérdését – meséli Zombori István, a KMKSZ egykori választmányi tagja. – Mindez nem kis kavarodással járt, mivel el kellett kerülni, hogy a két delegáció találkozzon egymással. Végül a kijevi vendégekkel megállapodtunk abban, hogy ameny­nyiben július végéig lakhatóvá tesszük a bánya által építtetett, azóta romos óvodaépületet, szeptemberben a magyar osztályok ott kezdhetik a tanévet. Mivel azonban önálló magyar iskola nem létezett, nem volt hová utalni a bányától e célra kapott 12 ezer rubelt sem. Végül a nagyközség akkori tanácsi vezetője vállalta, hogy a községi tanács számlája fogadja a pénzt. 500 rubellel támogatta a felújítást a KMKSZ Viski Alapszervezete is”.

Szorított az idő, közeledett a tanévkezdés, így mindenki igyekezett kivenni a részét a munkából. Visk, Nagyszőlős, Beregszász magyarjai is felkerekedtek, hogy segítsenek.

Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke így emlékezik azokra az időkre: „1989 tavaszán került szóba az aknaszlatinai magyar középiskola önállóságának kérdése, s a KMKSZ felkarolta az ügyet. Akkor még ún. kibővített választmányi ülések voltak, melyeken esetenként százan, százötvenen is részt vettek, s a testület egyöntetűen támogatta a kezdeményezést. A legnagyobb akadálynak az látszott, hogy nem készül el időben a felújítás. Tudtuk, hogy a szlatinaiak társadalmi munkában éjt nappallá téve dolgoznak, s mi itt, Beregszászban úgy éreztük, nekünk is segíteni kell. Nagy volt a lelkesedés, rövid időn belül megszerveztük az akciót. Egy kisebb buszon kb. 30-an – pedagógusok, szakmunkások, olyan emberek, akik ezt a szívügyüknek érezték – egy nyári, szombati napon hajnalban indultunk útnak. Kora délelőtt értünk a helyszínre, s a tető, a berendezés javításán dolgoztunk. Az iskola akkor már tető alatt volt, a tantermek nagy része ki volt festve. Az ak­naszlatinai tanárok, szülők is ott voltak, összesen kb. 60-an lehettünk önkéntesek. Szeptember 1-jétől aztán beindult a tanítás.”

„Örültünk a szlatinaiak sikerének, és abban reménykedtünk, hogy előbb-utóbb Nagyszőlősön is tudjuk engedélyeztetni az önálló magyar iskolát – mondja Boldog Éva nagysző­lő­si kosárlabdaedző, aki néhány középiskolás fiatallal maga is részt vett a felújítási munkálatokban. – Festettünk, takarítottunk a gyerekekkel. Nagyon nagy volt a lelkesedés, mert úgy éreztük, megtört a jég, és van értelme harcolni a magyar ügyért”.

Hasonlóan felemelő példája volt az összefogásnak a nagyszőlősi magyar iskola létrehozása.

„Két évig dolgoztunk az önálló magyar iskoláért, melyet saját ügyének tekintett valamennyi nagyszőlősi magyar ember – mondja Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének elnöke. – A közös erőfeszítés egyben össze is kovácsolta a helyi magyarságot, a KMKSZ pedig eszközül szolgált az egységes fellépéshez, az érdekérvényesítéshez, közösségi erődemonstráláshoz. Az induláskor senki és semmi nem garantálta a sikert, mégis kiálltunk céljainkért. 1991 szeptemberében aztán a régi vármegyeháza épületében megnyílt a magyar iskola, és október 24-én az intézmény kertjében, eredeti helyén felavattuk báró Perényi Zsigmond 1944-ben eltávolított mellszobrát.”

-nagy-