Családon belüli erőszak: Amiről nem akarunk tudomást venni

A családban, az otthon falai közötti erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran "láthatatlan". A házastársi gondokról legtöbbször nem szívesen beszélnek az emberek, míg a családon belül elszenvedett rendszeres lelki, fizikai bántalmazást egyenesen "titkolnivalónak" tartják.

Miért nem beszélünk a problémáról?

Egyrészt nincs kinek elmondani. A gyakran hasonló bajokkal küzdő szomszéd, testvér, munkatárs sem tud általában hathatós tanácsot adni, vagy azt mondja: mással is előfordult már, egy-két pofon miatt nem "szokás" a rendőrséghez fordulni. Az emberek emellett szégyellik, hogy férjük, feleségük, felnőtt gyermekük-unokájuk, vagy más hozzátartozójuk "úgy" bánik velük.

– Gazdasági okokból sem egyszerű kilépni egy rossz házasságból, egy nem működő családból. Tapasztalatom szerint a családon belüli erőszak miatt szenvedő nők el sem gondolkodnak azon, hogy segítsenek magukon, mivel munkahely és biztos kereset híján képtelenek saját egzisztenciát teremteni, főként gyermekkel együtt. Bár a közvélemény igyekszik nem venni tudomást róla, a családon belüli erőszak aktuális probléma, amin az érintettek egyedül, segítség nélkül nem képesek változtatni – mondja Natalia Forkuca, a megyei Fiatalok Szociális Szolgálata Központjának igazgatója.

Hivatalosan kire tartozik?

A rendőrség körzeti megbízottainak szolgálatára; ha gyermekek is érintettek: a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó szolgálatra, valamint a gyámügyi hatóságra; a helyi önkormányzatra, továbbá azon speciális állami intézményekre, melyek a családon belüli erőszak áldozatait hivatottak segíteni.

Ez évtől Ungváron is működik egy ún. krízisközpont, ahol olyan személyeknek nyújtanak mentális és pszichés segítséget, ill. adnak ideiglenesen szállást, akiket családon belüli erőszak ért.

– Nálunk ma még nem elfogadott jelenség összepakolni és otthagyni a családot, amikor valaki "nem bírja tovább". Pedig számtalan esetben előfordul, hogy a családi, munkahelyi, házastársi gonddal terhelt, emellett rendszeresen ütlegelt nő egyedül, szakértői segítség nélkül már nem képes túllépni gondjain. Ehhez kíván segítséget nyújtani a nemrég alakult központ. Március óta négy olyan hölgykliensünk volt már, akik be is költöztek hozzánk: 24-36 évesek, felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, volt köztük családos, illetve kétgyermekes édesanya. Volt, aki nem vállalta a beköltözést és egyéni fogadásokon kért jogi, mentális, pszichikai segítséget. A központ címe biztonsági okokból nem nyilvános, telefonszámunk (munkanapokon, munkaidőben): 63-20-97 – tájékoztatta lapunkat Olga Borsos szociális szakértő.

Mit mond a jog?

Ukrajnában 2002-ben lépett életbe a családon belüli erőszakról szóló törvény. Eszerint családi erőszaknak minősül minden olyan szándékos – fizikai, szexuális, pszichikai és gazdasági jellegű – cselekedet, amely sérti valamely családtag alkotmányos és szabadságjogait, ezzel erkölcsi kárt okoz, vagy károsítja az illető fizikai, pszichikai egészségét.

Amennyiben a családon belüli erőszak áldozata, vagy az ügyész, a gyámhatóság, más hatóság, esetleg magánszemély hivatalos feljelentést tesz családon belüli erőszak címén, a rendőrség köteles kivizsgálni az ügyet. Ha a bántalmazás ténye bebizonyosodik, ám "csak" könnyű testi sértésnek minősül, a rendőrség hivatalosan figyelmezteti az erőszak elkövetőjét. Bizonyos esetekben az erőszak elkövetője ellen már az első esetben bűnvádi eljárás indítható. Ha a családon belül elkövetett szándékos testi sértés közepes minősítésű (21 napon túl gyógyuló, vagy súlyosabb csonttörés stb.), az állam közvádi eljárást indít az elkövető ellen.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az erőszakos cselekedet elkövetőjét azonnal rács mögé zárják, s el lehet képzelni, mit tesz egy családtagját rendszeresen bántalmazó személy, ha tudomására jut, hogy felesége, anyja, anyósa feljelentette a rendőrségen...

A törvény meghatározza az ún. erőszakot provokáló viselkedés fogalmát is, amikor az, akit megvertek, lelkileg bántalmaztak vagy kizárták saját otthonából, a saját viselkedése, konfliktust provokáló magatartása okán vált családi erőszak áldozatává. Amennyiben ez bebizonyosodik, az adott személyt szintén figyelmeztetésben részesíti a hatóság.

"Ennek van realitásalapja. Például, amikor valaki úgy akar megszabadulni házastársától, "feleslegessé vált" családtagjától, hogy több ízben fizikai bántalmazást provokál, az "eredményről" orvosi látleletet készíttet, majd feljelenti az illetőt, és bűnvádi eljárást indíttat ellene. Kérdés, hogy ilyenkor ki az áldozat?" – teszi fel a kérdést egy gyakorló ügyvéd.

Nem csak a verés...

Részlet néhány rendőrségi jelentésből. "Rahó. 1992-es születésű kislányt apja (szül. 1968) megverte. A 12 éves kislány mellkasi sérülést szenvedett. A cselekmény kimeríti a szándékos testi sértés fogalmát". "Perecseny. 1991-ben született kislányt anyja (szül. 1964) megverte. Agyrázkódás, a koponya balfelén súlyos sérülés. A cselekmény közepes súlyosságú testi sértésnek minősül".

Ezek azok az esetek, amikor valóban szükség lenne a családon belüli erőszak megelőzésére, arra, hogy a szülők tisztában legyenek vele: gyermekük bántalmazása törvényi felelősséggel jár. A tapasztalatok szerint viszont a szociális felmérések során a gyerekek döntő többsége minden erőszakkal kapcsolatos kérdésre kategorikus nemmel válaszol. Azok is, akiket nem bántanak, és azok is, akiket igen...

Falusi család. A férfi idénymunkára járt, a pénzzel hazatért, amit a felesége egyszerűen levett a közös bankszámláról. A férfit az asszony "kilakoltatta" a közös családi otthonból, most egy ún. nyári konyhában él, ahol nincs víz, gáz, tisztálkodási lehetőség. Szerencsétlen bevetette a háztáji kert egy részét burgonyával, hogy legyen mit ennie, ám a feleség azt is kiszántatta. Ez is családon belüli erőszak. Igaz, nem fizikai bántalmazás, "csak" gazdasági ellehetetlenítés, megalázás.

– Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ha a bántalmazottak el is jutnak addig a lépésig, hogy leküzdik félelmüket, és feljelentést tesznek a rendőrségen, később általában visszavonják azt. Ezért senkit sem lehet elítélni, hisz mindenki szeretne családban élni, nevelni gyermekeit. Más kérdés, hogy feljelentés nélkül a hatóság nem képes távol tartani a családtól a bántalmazót, és bármikor bekövetkezhet egy tragédia – mondja Olga Borsos.

A számok

A rendőrség körzeti megbízottainak szolgálata 2003 óta vezet statisztikát a családon belüli erőszakról. Eszerint tavaly megyeszerte 710 személy követett el családon belüli erőszakot – 484 férfi, 148 nő, 78 felnőtt gyermek. Ezen belül 240 férj, 104 volt férj, 102 élettárs, 65 fiúgyermek, 33 apa, 23 após, 64 feleség, 25 lánygyermek, 22 meny, 18 fiútestvér, 12 lánytestvér. Provokáló magatartás okán 139 fő kapott figyelmeztetést. Az áldozatok számára, kilétére vonatkozóan nincs statisztika.

A rendőrség tavaly 117 ún. védőiratot adott ki. Ez abban az esetben kerül kiadásra, ha a családi erőszakot elkövető személy a korábbi hatósági figyelmeztetés ellenére ismételten bántalmazza családtagját. A maximum 30 napig érvényes védőirat megtiltja az erőszak elkövetőjének, hogy találkozzon bántalmazott családtagjával, érdeklődjön holléte felől, telefonáljon neki, valamint megkeresse, amennyiben nem lakik otthon. 2004 első negyedévében a rendőrség 123 esetben élt figyelmeztetéssel a családon belüli erőszakot elkövető személlyel és 39 esetben az erőszakos cselekményt provokáló személlyel szemben. Január és május között megyeszerte 59 védőiratot állítottak ki.

Popovics Zsuzsanna