Egy tragikus halál margójára

Politikai kérdéssé vált Szlivka professzor halála

2004. június 4., 10:00 , 177. szám

Találgatások, nyilatkozatok lavináját indította el Volodimir Szlivkának, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorának múlt heti váratlan halála.

A rendőrségi helyszínelők megállapítása szerint Szlivka öngyilkos lett. Az eset nagy visszhangot váltott ki Ukrajna-szerte, hiszen a rektort a lábán és a kezén felvágott erekkel, késsel a szívében találták meg, ráadásul a hasán is sebek voltak. Szlivkát a kiérkező mentők kórházba szállították, ahol életét vesztette a szívizmot és tüdőt ért késszúrás miatt, amely erős külső- és belső vérzést okozott a férfinál.

Sajtóértesülések szerint a rendőrség az ügy kapcsán folytatott nyomozás során mindvégig ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy Szlivka öngyilkos lett, mivel "a helyszínen nem találtak idegenkezűségre utaló jelet". Ungváron azonban internetes lapok értesülése szerint makacsul tartják magukat az olyan hírek, hogy a kárpátaljai közéletben ismert és tekintélyes 61 éves rektor, aki 16 évig állt a régió legrégibb és legnagyobb egyetemének élén, nem önként távozott az életből. Ezt a vélekedést táplálják legközelebbi munkatársainak sajtónyilatkozatai is, akik szerint Szlivka nyugodt, kiegyensúlyozott ember volt, tragikus halála napjának délutánjára is munkaértekezletet hívott össze. Ráadásul sokan állítják, az ungvári egyetem rektora arról is ismert volt, hogy általában nem engedelmeskedett a rá felülről nehezedő politikai nyomásnak.

A Mi Ukrajnánk ellenzéki tömörülés sajtószolgálatának közleménye emlékeztetett, hogy az utóbbi időben élénk médiahadjárat folyt a rektor ellen a szociáldemokrata sajtóban, s a rektor gyakran panaszkodott hozzátartozóinak és barátainak a megyei hatalom részéről rá nehezedő nyomás miatt, amely állítólag szerette volna elérni, hogy mondjon le tisztségéről, és adja át székét Vaszil Rizaknak, Kárpátalja egyesített szociáldemokrata párti kormányzója öccsének. Legutóbb Gajdos István, az SZDPU(o) parlamenti frakciójának tagja gyakorolt hosszan tartó nyomást Szlivka rektorra – olvasható a közleményben.

A hatalompárti sajtó válaszul az ellenzék állításainak valótlanságáról cikkezett. Felemlítették, hogy Szlivka rektori kinevezését a kormányzó közbenjárására éppen a közelmúltban erősítették meg újabb hét évre, s egyébként is, a professzor volt a megyei tanács hatalompárti többségének vezetője, melybe mintegy 50 szociáldemokrata megyei képviselő tartozik.

Az érintett szociáldemokrata politikusok személyesen is cáfolták, hogy a rektor halála összefüggésbe hozható velük. Ivan Rizak például felháborodottan utasította vissza a vádakat, mint mondta, ő és testvére tudományos téren a rektor neveltjeinek tekinthetők. A Kárpáti Igaz Szóban Zubánics László, az UMDSZ országos tanácsának elnöke tartotta fontosnak hosszasan fejtegetni, hogy Gajdos István képviselő nem egyedül, hanem az ő és Kincs Gábor, az UMDSZ gazdasági alelnökének társaságában járt a rektornál, s megbeszélésük témája a magyar történelem tanszék megnyitása volt az egyetemen.

A megjelent hatalompárti nyilatkozatok, cikkek közös vonása, hogy egyöntetűen visszautasítják az ellenzéki sajtó vádjait és feltételezéseit. Gajdos István közleménye, amelyet a Reporter hatalompárti internetes hírújság idéz, egyenesen úgy fogalmaz, hogy Szlivka "degradált politikusok embertelen cinizmusának áldozatává vált".

A RIO c. megyei hetilap ugyanakkor múlt szombati számában emlékeztet, hogy a feltételezések nem minden előzmény nélkül valók, hiszen a rektor ellen már 1999-ben kampányt indítottak. Abban az időben ugyan Viktor Baloga volt a kormányzó, ám az "ideológiai munkát" Ivan Rizak irányította, s a lap szerint Rizak mindent elkövetett annak érdekében, hogy a diákok Jevhen Marcsukot részesítsék előnyben az elnökválasztáson Leonyid Kucsmával szemben. Már annak idején megkísérelték eltávolítani hivatalából a rektort, ám ez Baloga és Kucsma elnök személyes beavatkozása miatt nem sikerülhetett.

Időközben Volodimir Szlivkát örök nyugalomra helyezték, temetésén több ezren vettek részt. Miután az igazságügyi szervek következetesen kitartanak amellett, hogy a halál oka öngyilkosság volt, s még az öngyilkosságba hajszolás lehetőségét sem vizsgálják, az eset le is szorult a lapok címlapjáról. A gyanú árnyéka azonban, hogy az ügy háttere feltáratlan maradt, továbbra is ott lebeg azok felett, akik miatt ma Ukrajnában a hivatalos bejelentések hitelét oly gyakran megkérdőjelezik.

ntk