Hogyan hat a méhek mérge a szervezetünkre? - 1.

Házunk tája

2004. június 25., 10:00 , 180. szám

A bennünket körülvevő természet különbözőképpen védekezik a létfenntartás érdekében. A növények mérgező alkaloidákat termelnek, hogy ne tudják őket teljesen megsemmisíteni a növényevők. Egyes állatfajok - kígyók, pókok, darazsak, méhek - méregbefecskendező szervvel rendelkeznek, mások pedig mérgeket termelnek és bocsátanak ki védekezés, illetve elriasztás céljából.

A méhek méregmirigye az alsó testrészüknek, a potrohnak a végében helyezkedik el, és ugyanitt van a fullánk is. A méhek ezt a fullánkot szúrják az áldozat testébe. A fullánk 2 mm hosszú és 0,1 mm átmérőjű képződmény, melynek a végén visszafelé hajló horgok vannak. A kemény, hegyes fullánk az áldozat bőrében marad, s a kis horgok mind beljebb és beljebb tolják a fullánkot a bőrbe. Ezzel egyidejűleg a méregzsákokból fecskendezi be a méh a mérget a sebbe. Amikor ezután a méh megpróbál elrepülni, fullánkja a méregmirigyekkel együtt leszakad a potroh alsó részéről, s a bőrben marad, egy ideig automatikusan folytatva a méreg adagolását, mivel a méregzsákocskák periodikusan összehúzódnak. A támadó munkás méh természetesen elpusztul. A méreggel egyetemben a méhek az áldozatukba olyan anyagkeveréket is fecskendeznek, amely odavonzza és támadásra ingerli a többi méhet.

A méhméreg erős allergént tartalmaz - átlátszó, egy kicsit sárgás folyadékot, erősen csípős ízzel és erős szaggal, mely a levegőn gyorsan keményedik, s a vízben jól oldódik. A kiszárított méhméreg légmentesen zárt edényben -15 és +2 şC közötti hőmérsékleten tárolva akár egy éven keresztül is megőrzi a tulajdonságait. A méreg több mint 50 összetevőből áll. A méhek méregmirigyeinek sejtjei csak életük első két hetében termelnek mérget, aztán degenerálódnak. A repülő méhek mérge, melyet iparilag nyernek tőlük, nem termelődik újra.

A méhméreg hatása az emberi szervezetre összetett, függ a szúrások számától és a szervezet egyéni érzékenységétől. Az embereknek csak 0,5-2%-a érzékeny fokozottan a méhek mérgére, ezen belül a nők és a gyerekek fokozottabban érzékenyek, mint a férfiak. Immunitás a méhméreggel szemben az emberi szervezetben nem alakul ki, mivel a vérben nem képződnek ellenanyagok.

Nagy Ferenc