Németh Zsolt: Célok nélkül sodródik a kormány

A hangsúly továbbra is az autonómián van

Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a hétvégén Felsőszinevéren megrendezett XII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen Az elveszett magyar nemzetpolitika nyomában címmel tartott előadást. Ennek kapcsán faggattuk a politikust a nemzetpolitikáról, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról.

– Miért kapta előadása Az elveszett magyar nemzetpolitika nyomában címet?

– A Medgyessy-kormány határon túli magyar politikája eltelt két esztendejének mérlegét megvonva megállapíthatjuk, hogy míg az első esztendőben még volt célja ennek a politikának – ellensúlyozni, leépíteni az előző polgári kormány eredményeit (lásd például a státusztörvény kicsontozását) –, az utóbbi egy évben azonban úgy tűnik, mintha célok nélkül sodródna a kormány e tekintetben. Ezért is tartanám nagyon fontosnak, hogy meg tudjuk fogalmazni, mit tehet az anyaország 2004-ben a határon túli magyarokért. Ha ez megtörténne, elindulhatna e tárgyban a vita. Igaz, a kormány arra sem ad lehetőséget, hogy egy ilyen vitát lefolytassunk, hiszen jó egy esztendeje halogatja a Magyar Állandó Értekezlet összehívását.

– Ön úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány gyakorlatilag háborút folytat némelyik határon túli magyar szervezet ellen.

– Igen. Lehetnek ugyanis nézetkülönbségek anyaországi és határon túli politikai szervezetek között, de azt tudnunk kell, hogy a határon túli magyaroknak egyetlen Magyarországa van, és számunkra a határon túli magyarság kérdése olyan kérdés kell legyen, amelyben meg kell tudni találni a közös nevezőt. Ebbe a megközelítésbe viszont nem fér bele, hogy egy legitim, meghatározó támogatással bíró határon túli magyar szervezet, mint amilyen a KMKSZ is, egyfajta háborús ellenfele legyen a magyar kormánynak, amelytől ezért elvonják a magyar igazolványok kiadását, a státuszirodák működtetését, az oktatási-nevelési támogatások folyósítását. Ráadásul mindezt átjátsszák egy mesterségesen felpumpált ellenszervezetnek.

– Legutóbb már a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is e háborúskodás színterévé vált...

– Valóban. Úgy ítélem meg, hogy a beregszászi főiskola a kárpátaljai értelmiségi utánpótlás legfőbb intézménye, ezért aki a főiskolát támadja, az a kárpátaljai magyarság jövőjét veszélyezteti. A közeljövőben nagyon jó példa lehetne a magyar nemzetpolitikában történő változásra, hangsúlyeltolódásra, ha sikerülne megállapodni abban, hogy a Rákóczi főiskola a magyar kormány politikai és anyagi támogatását élvezze.

– A szabadegyetem egyik központi témája volt a Magyarország Eu-csatlakozásából következő lehetőségek kamatoztatása az unión kívül rekedt nemzetrészek tekintetében. Véleménye szerint valóban elérkezett az ideje annak, hogy az eddigieknél hatékonyabban és határozottabban jelenjenek meg a határon túli magyar ügyek az európai fórumokon?

– Én eddig sem voltam a híve annak, hogy szőnyeg alá söpörjük európai színtéren a határon túli magyarok problémáit, de idáig legalább lehetett ennek valami gyenge indoka, mint például a NATO-csatlakozás, az uniós csatlakozás. Mára viszont ezek az indokok is megszűntek. Ezért meggyőződésem, hogy világossá kell tenni partnereink előtt és az európai fórumokon is, hogy van határon túli magyar probléma. A határon túli magyaroknak szembesülniük kell a hátrányos megkülönböztetés problémájával, ugyanakkor rendelkeznek világos jövőképpel. A magyar kormánynak ebben a helyzetben az a feladata, hogy fellépjen a megkülönböztetés ellen, és világosan támogassa a határon túli magyarok autonómia-törekvéseit. Ha ezt nem teszi meg a magyar kormány az elkövetkező néhány esztendőben, akkor, azt hiszem, történelmi bűnt követ el.

– Az autonómia-törekvések kapcsán ma óhatatlanul felmerül a kettős állampolgárság sokat hangoztatott kérdése is. Mi a Fidesz álláspontja ezzel kapcsolatban?

– Nem tudjuk elfogadni a magyar kormányzat magatartását a kettős állampolgársággal kapcsolatban, azokat az indokokat, amelyeket ezzel összefüggésben felhoz. Úgy látjuk, hogy már csak erkölcsi okok miatt sem helyezkedhet szembe Magyarország a határon túli magyarságnak a kettős állampolgárság iránti igényével. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a határon túli magyarság megmaradása elsősorban az autonómia megvalósításától függ. Ezért a magyarság megmaradásának legfontosabb stratégiai kérdése az, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban sikerül-e megvalósítani az autonómiát.

ntk