Új óvodát kaptak a fornosi és tiszaásványi gyerekek

Segített a Julianus barát Alapítvány

2004. október 8., 10:00, 195. szám

A magyarországi Julianus barát Alapítvány a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) javaslatára új óvodákkal lepte meg a fornosi és a tiszaásványi kisgyerekeket. Mindkét faluban nagy szükség volt az új óvodára, hisz százévesnél idősebb romos épületekben működtek a gyermekintézmények.

A munkálatokat a nyáron kezdték, és Fornoson múlt szombaton már egy teljes egészében felújított épületet vehettek birtokukba az apróságok. Az óvoda udvarán rendezett ünnepségre érkezők előtt Bethlen Farkas, a Julianus barát Alapítvány elnöke beszélt az általa négy évvel ezelőtt létrehozott alapítvány eddigi tevékenységéről. Papp Éva, az óvoda vezetője és Barta Béla polgármester is megköszönte a támogatóknak, hogy egy olyan kis faluval is foglalkoznak, mint Fornos. Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke ugyancsak köszönetet mondott az alapítvány képviselőinek, amiért két olyan, a szövetség által ajánlott, halmozottan hátrányos helyzetű települést választottak támogatásuk célpontjául, mint Fornos és Tiszaásvány. Az elnök reményének adott hangot, hogy ennek a munkának hosszú távon is hatása lesz az érintett közösségekre, amennyiben azok fenntartása összefogásra sarkallja őket.

Másnap, október harmadikán Tiszaásványban is átadták az óvoda épületét, bár annak felújítása még tart. Horváth Ferenc polgármester a korábban dohányszárítóként használt épület mára elkészült részében köszöntötte az ünnepségre érkezett vendégeket: a támogató alapítvány és a KMPSZ képviselőit, valamint a szülőket és a gyerekeket. A polgármester ismertette az új óvoda épületének kalandos sorsát, és láthatóan elérzékenyülve olvasta fel annak a 18 tiszaásványi volt kolhozistának a nevét, akik vagyonjegyeik felajánlásával tették lehetővé, hogy a község tulajdonába kerüljön a most óvodává átalakított épület. Ezután az óvodások tánccal, versekkel és virággal kedveskedtek a vendégeknek.

Végül Bethlen Farkas egy nyugdíjas tanárnőről szóló történetet mesélt el, aki nehezen megtakarított 100 000 forintját ajánlotta fel az alapítvány céljaira, ezzel is példázva, hogy alapítványuk sok kisnyugdíjastól, szegény embertől, világszerte apránként összegyűjtött pénzből tudja támogatni a határon túli magyar óvodákat és iskolákat.

Lapunk kérdésére, hogy miért érzik fontosnak missziós munkájukat, Bethlen Farkas – a magyarországi Veréce polgármestere, sikeres magánvállalkozó, a nagy múltú erdélyi grófi család leszármazottja, gróf Bethlen Bélának, Erdély utolsó kormánybiztosának unokája – csak ennyit mondott: "Fornoson és Tiszaásványban annyi fizetséget kaptunk a kisgyerekektől a munkánkért, hogy talán meg sem érdemeljük."

Badó Zsolt