2004. november 12.

"... fénylettek, mint csillagok az égen" - Fil 2.15

A Szentírás más helyein a "csillag" motívum szerteágazó, de mindig pozitív és adott helyzetben mindig meghatározott üzenetet hordoz. Itt, a "csillag" Isten gyermekeit ábrázoló hasonlatánál Pál apostol nem alkalmaz értelmi behatárolást, így, a mindenkori asszociációnak teret engedve, mintegy összefoglaló értelemben használatos a "csillag" motívum. A továbbiakban a "csillag" csupán vázlatos mondanivalóját fogom kibontani. Tehát milyen közvetlen jelentéstartalma van a "csillag" motívumnak:

1. Egy meghatározott rendszerben van mindenkinek helye és pályája: a csillag meghatározott rendszerben mozog a saját pályáján. Minden Istennel kapcsolatba kerülő személynek van egymást kiegészítő saját feladata és helye az Atya családjában. Ezt a saját küldetést kell betölteni és nem a másokét. Ha a csillag letér a pályájáról, ott ütközés és pusztulás van. Ha a magunk dolga helyett a másokéval foglalkozunk, ott is előbb-utóbb ütközés és pusztulás lesz.

2. Értékképviselet és iránymutatás: a csillagok állása, évezredek óta tájékozódási rendszert jelent. A kereszténység lelki és szellemi tájékozódást jelentő, megharcolt és társadalmilag elfogadott értékrendszerére épült a világot képére formáló európai kultúra. Tiszta isteni értéket képviselve lehet-e ilyen elfogadásra méltó példa az életünk a gyerekeink és a környezetünk előtt? Ha megalkuvás nélkül éled meg az isteni értékeket, az emberek konkrét döntések előtt veled beszélik meg a dolgaikat, mert tőled várnak tájékoztatást és iránymutatást.

3. A keresztény élet a halál után is iránymutató: a csillag, a pusztulása után is évezredekig látszik és betölti iránymutató szerepét. A gyakorlatban megélt hit a halál után is példaértékű, a mindenkori utókort jelentő jelen számára. Áldott az a szülő, lelkész, hitoktató, tanár stb., kinek a szavait és tetteit a halála után évtizedekkel is irányadóként emlegetik.

4. Krisztus visszajövetelére emlékeztet: a csillag léte a közelgő világosságra utal. Mi keresztények, mint a csillag, nem tudjuk megszüntetni a sötétséget, de jelezzük a hajnal közeledtét. Krisztus, az igazi világosság, képes eltörölni a hitetlenség, tévelygés és bűn éjszakáját. Sosem szabad elfelejteni a közelgő számadást, mikor minden sötétségben már jól berendezett dolog világosságra fog kerülni.

A csillag nem csinál semmi különleges dolgot, csak létezik. Mi keresztények is, ha megéljük természetes gyakorlatiassággal a hitünket, akkor rámutatunk a környezet sötétségére, betagolódunk Isten családjának védő és egymást kiegészítő rendjébe, értéket képviselünk és irányt mutatunk, cselekedeteink az életünk után is példaértékűek lesznek, s a puszta létünk is Krisztus visszajövetelére figyelmeztet.

Radvánszky Ferenc