Kiváló káposztatermés - alacsony felvásárlási ár

Káposztaidény után

A fejes káposzta vidékünk egyik legkedveltebb zöldségféléje, melyet szinte egész évben megtalálunk a piaci standokon. Ilyentájt a savanyításnak való fajták a legkeresettebbek, a jól tárolható, friss káposzta pedig egész tavaszig kelendő. Kárpátalján több száz éve foglalkoznak ezen zöldség termesztésével, helyenként - pl. Nagydobrony, Zariccsa - nagy területeken termesztik.

Az idei csapadékos, nem túl forró nyár kedvezett a káposztának, a nagydobronyi termelők egyenesen rekordtermést takarítottak be a földekről, melynek minősége is kiváló. Szanyi Ferenc helyi farmer évtizedek óta nagy mennyiségben termel fejes káposztát. A korábbiakkal ellentétben idén kevesebbet ültetett, ám így is több mint 40 tonnát takarított be.

"Hiába jó a termés, ha a felvásárlási ár ilyen alacsony, mint most. A városi piacokon 30 kopijkáért, helyben 25-ért vehető korlátlan mennyiségben. Korábban jó hasznot hozott a káposzta, ám az utóbbi időben szinte eladhatatlan a többszörösen telített piacon. Néhány gazda fagymentes tárolókban vagy veremben tartja tavaszig a termést, hátha akkor jobb lesz az ára. De ez sem biztos módszer, volt rá példa, hogy tavasszal olcsóbb volt a káposzta, mint késő ősszel" - mondja Szanyi Ferenc.

A nagydobronyi farmer szerint az alacsony ár legfőbb oka, hogy kamionszámra kerül be Kárpátaljára a Galíciában termett káposzta, mellyel a helyi kistermelők nem tudják felvenni az árversenyt.

"Tavasszal a hágókon útját állják a nálunk termett újkrumplinak, hogy védjék a szomszédos megyék termelőit. Kárpátaljára ellenben bárki bármit behozhat Ukrajna más megyéiből. Ezt igazságtalannak tartom a helyi gazdákkal szemben, mert nekünk itt kell talpon maradnunk" - vélekedik Szanyi gazda.

Barkaszi Ferenc, a mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó Terra Dei Alapítvány munkatársa maga is zöldségtermesztő. A beregsomi szakember szerint a jó termés "titka" a megfelelő talajművelés, a jó tápanyagellátás, a rendszeres öntözés és a jó fajtaválasztás. Ha mindez megvan, akár a hektáronkénti 100 tonnás termésátlag is elérhető. Saját bevallása szerint, ez neki idén sikerült is.

"Egy hektár káposzta megtermelése most kb. 10 000 hrivnyába került. A 100 tonna/ha termés mellett ez akkor is 100%-os hasznot hoz, ha 25 kopijka a felvásárlási ár. Persze nehéz ennyi káposztát a maga idejében értékesíteni, ugyanakkor a megfelelő minőségű árunak mindig volt és lesz is piaca" - szögezi le.

Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy a jelenlegi túltermelési válságot enyhítené, ha lenne törvényes mód a kárpátaljai piacok védelmére, illetve ha működnének konzervgyárak, melyek helyben dolgoznák fel az itthon termett zöldséget.

Barkaszi Ferenc egyszerre többféle hibridfajtát termel. Például nagy fejet hozó, jó belső szerkezetű káposztát, mely leginkább alkalmas a savanyításra; azután vékony levelű, enyhén lapított, friss fogyasztásra valót, mivel a rendre 1,5 kiló körüli káposztafejek egész ősszel jól eladhatók; végül vastagabb levelű, durvább szerkezetű káposztát, ami jól bírja a téli tárolást és a kiszáradással járó stresszt.

A szakember szerint érdemes mindhárom típusba tartozó fajtákat ültetni és igazodni az aktuális vásárlói kereslethez: ősszel a friss piaci fajtákat, tavasszal a tárolásra alkalmasakat értékesíteni 50-60 kopijkás áron. "25-30 kopijkás káposztaárak mellett csak úgy lehet nyereséges egy vállalkozás, ha a terméshozam meghaladja a hektáronkénti 40 tonnát. Igaz, a termelők egy részének ehhez több szaktudásra lenne szüksége" - szögezi le a szakember.

Badó Zsolt

Káposzta

A káposzta fontos zöldség- és takarmánynövényünk. Ehető részeinek tápértéke alacsony, de C-vitamin-, ásványisó- és rosttartalma kimagaslóan nagy, ezért meghatározó jelentőségű a táplálkozásunkban. Fogyasztjuk frissen, főzelékként és levesként, savanyítással tartósíthatjuk, de egyes fajtái fagymentes, hűvös helyen egészen tavaszig frissen tárolhatók.

A káposztafélék legjobban enyhe vagy hűvös éghajlaton termeszthetők, fagytűrők. Forró éghajlaton növekedésük és minőségük rossz.

A fejes káposzta viszonylag új kultúrnövény, amely Észak-Európában, a középkorban alakult ki. A fejes káposzta termesztett változatainak fejalakja a hosszúkástól, a gömbölyűn át a laposig, szerkezete a puhától a keményig terjed, színe lehet zöld, szürkészöld, bíbor és a vörös többféle árnyalata, tömege 1-3 kg.