Pislákoló magyar örökség Kerekhegyen

Hitükben magyarok

2004. december 24., 09:00 , 206. szám

A técsői járási Kerekhegy apró zsákfalu a Kárpátok lábánál. A települést alig hatvan évvel ezelőttig kizárólag magyar családok lakták. A falucska legidősebb lakói ma is ízes "Jó napot kívánok" köszöntéssel üdvözlik a faluba tévedt ritka idegent, az unokák és dédunokák ellenben már csak ukránul beszélnek. A település magyar eredetű családjai kizárólag római katolikus hitükben őrzik elődeik szellemi hagyatékát. A szinte teljes asszimiláció néhány évtized alatt ment végbe.

Kerekhegy dimbes-dombos vidéken, festői környezetben fekszik, mindössze 14 kilométerre Técsőtől. Személyautóval csak nyáron és télen megközelíthető, a csapadékosabb őszi és tavaszi hónapokban ugyanis az oda vezető közút egy része víz alá kerül. A település közigazgatásilag ma Lázi községhez tartozik, szomszédságában valamennyi község ruszin.

A hegyvidéki kistelepülés keletkezési ideje a török időkre tehető. Akkor a Nyírség és Bihar megye területéről menekült ide néhány család, akiknek sokáig a földfelszín alatti kősó kitermelése jelentette az egyetlen megélhetést. A falu legidősebb lakói úgy tudják, a kerekhegyi sóbánya 1734-ig működött, amikor is húsvét vasárnapján egy része beomlott, járatait elöntötte a talajvíz.

A beomlás helyén kisebb sóstó keletkezett. Ennek vizét a helyiek egy ideig még hasznosították: párologtatták, így ingyen jutottak konyhasóhoz. A bánya beomlását követően nehéz világ köszöntött Kerekhegyre: a férfiak a hegyeken át gyalog jártak az aknaszlatinai sóbányába dolgozni, másoknak az erdő, a szénégetés biztosított megélhetést. Voltak, akik kőművesmunkát vállaltak, sokfelé építkeztek a Kerekhegy határában kitermelt terméskőből. Néhányan az ácsmunkához is jól értettek – meséli Leitnerné Szuhai Valéria, aki idén töltötte be kilencvenedik életévét, így ő a kicsiny falu legidősebb lakója.

Kerekhegy közepén római katolikus templom áll, melyben vasárnap délelőtt görög katolikus liturgiát, délután római katolikus misét tartanak, ez utóbbit magyar és ukrán nyelven. A templomról a 18. század elejétől vannak adatok, az öregek szerint az épület eredetileg sóraktár volt, csak a bánya beomlását követően alakították át templommá.

"A szentélynek három harangja van, és évszázados, fára festett szentképei, egyházi zászlói. Az eredeti, Szent Félix vértanúhalált halt pápát ábrázoló oltárképet ma Munkácson őrzik, az oltár felett most ennek reprodukciója látható. Szintén értékes a templom műemlékorgonája, amely 1800-ban készült és feltehetően Kárpátalja legrégibb ilyen hangszere" – mondja Fenyinec Mihály helyi amatőr festő.

"A faluban az oroszok bejöveteléig (1944-ig – a szerk.) magyar és elmagyarosodott sváb családok éltek, a gyerekek magyar iskolába jártak. Akik ritkán mozdultak ki a faluból – főként az asszonyok –, egyáltalán nem beszéltek ruszinul. A háború után aztán bezárták a magyar iskolát, helyette ukránt nyitottak. A fiatalok a környező falvakból házasodtak, így hamarosan minden család elruszinosodott" – mondja a 76 éves Osztáp Irma néni.

Kerekhegyen ma már csak a legidősebbek beszélnek magyarul. A szinte teljes asszimiláció alig hatvan év alatt zajlott le. A faluban hivatalosan kb. 20 "magyar" családot tartanak nyilván, ugyanakkor gyakoriak az olyan magyar eredetű családnevek, mint a Szuhai, Munkácsi, Pohár, Pataki stb.

"Az iskolás gyerekek közül szinte egy sem ért magyarul. A családok nagy része már ukrán nyelven gyakorolja az őseitől örökölt római katolikus vallást. A gyerekek ukránul tanulnak hittant, ukránul énekelnek, imádkoznak" – mondja Deák Kornélia hittantanár, aki Bustyaházáról jár rendszeresen a kerekhegyi plébániára.

A katolikus templom mellett 2000 óta működik plébánia, itt folyik a vallásoktatás, és ugyancsak itt tanítja magyarra a helyi gyerekeket Zsákai Piroska. A nyugdíjas hölgy Magyarországról érkezett, hogy segítse az ott élőket. Amint a plébánia felújítása befejeződik, Piroska Kerekhegyre költözik. Mint elmondta, szeretne közösségi alkalmakat szervezni az időseknek, nyáron pedig táborokat tartani a kárpátaljai és külföldi gyerekeknek.

Badó Zsolt